Kedves hobbikertész barátaim!
A kertészkedésről eddig hallgattam, mint massza a fűben. Nem véletlen, ugyanis ezen a téren nincs akkora arcom...
A helyzet az, hogy kertészkedem, illetve talajt és növényeket is gondozok sok egyéb dolog mellett, ám ki kell mondani, hogy ebben nincs mindig sikerem. Márpedig én nem szeretek olyat mutogatni, ami vagy működik vagy nem. Annak egyszerűen nem látom értelmét.
Egy ideje már kísérletezgetek palántaneveléssel. Korántsem olyan szinten mint azok, akik haszonért csinálják, ezt jó előre leszögezni. Én értéket kívánok termelni a kertben, nempedig hasznot, szóval nálam - ebben a témában legalábbis- opció a siker elmaradása. Miért is? Nem szeretek permetezni, sem műtrágyázni. Márpedig ezek nélkül megesik, hogy a várt eredmény elmarad- vagy nem a tervezettre sikerül. Na nem arról van szó, hogy ellene lennék a természetes szereknek, de ezek nem mindig elégségesek olyan helyen, ahol mindenki más mérgezi a növényeket- nameg magát. Nekem nem opció a mérgezett zöldség/ gyümölcs, ugyanis azt meg lehet venni a boltban. De ismét mondom: ez az én elvem, nem feltétlenül követendő példa.
Szóval a palántanevelés. Sosem voltam híve. Emlékszem arra az időre, mikor beleraktuk a paradicsommagot a földbe, és a dolog működött. Lett növény, lett gyümölcs. Az utóbbi években viszont annyit változott az éghajlat, hogy a földbe letett paradicsommag ha ki is kel, nem sok gyümölcsöt tud nevelni, mert nincs rá ideje. A paradicsommag csírázásához - ha jól rémlik, nem biztos- +20C° os talajhőmérséklet kell, vagyis mire kibújik a palántka a földből már bőven benne vagyunk a tavaszban vagy nyár eleje van. A nyár pedig rövid és forró, ami locsolás nélkül nem kecsegtet komoly eredménnyel. Az ősz hirtelen jön, sok csapadékkal, a paradicsomok szétrepednek és oda a remény- hiába az hal meg utoljára :)
Ámde ha palántázunk- idejében- akkor előrébb leszünk. Mire beköszönt a forróság, már erős és strapabíró állományunk lesz. Persze gondoskodni így is kell róluk, ha termést akarunk, és az se árt, ha diskurálunk velük :) A növények nagyon jó hallgatóság, sose vágnak a szavadba!
Ezen felbuzdulva fogtam bele palántázási kísérleteimbe. Kezdeti herkulesi erőfeszítéseim sugarasan ragyogó fényes napját csúfos kudarcok sorozata fekete lepelként árnyékolta be, ám én nem olyanféle vagyok, aki egyhamar feladja a dolgokat :) A kertészkedésben az a jó, hogy minden télen jön a reset, jövőre kezdheted előről, okosabban, ügyesebben, felkészültebben. Mert ugye Audaces fortuna iuvat, vagyis A szerencse a bátrakat segíti.
Naszóval próbálkoztam én mindennel, vagy legalábbis sok mindennel. A konlúzió az lett, hogy megfelelő föld kell, ez az alap. Azt ugye tudjuk, hogy nem lehet magasságban építkezni, csak az alapok mélységének függvényében, tehát amíg a megfelelő palántaföld 'problémát' meg nem oldom, addig nincs hova tovább lépni.
Neten keresgélve többféle földkeverék receptet is találtam. Az ember olyan, hogy mindent készen szeretne: recept kell, ha már megvenni nem tudjuk a palántaföldet. Apropó bolti palántaföld: parasztvakítás. Legalábbis az én tapasztalatom alapján, nálam sokból egy sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Így tehát fogtam magam, és kevergetni kezdtem a dolgokat, mígnem kaptam egy olyan elegyet, ami NÁLAM működött és működik, vagyis bevált. Ezért készül a bejegyzés, hogy a SIKERT tudjam megmutatni, ne a pofráraeséseket- az megy önerőből is, ha jól sejtem :)
A palántaföld recept tehát a következő:
50 L (egy zsák) virágföld
30-40 L (kb fél zsák) natúr tőzeg
10 L (kb egy vödör) komposztált marhatrágya
5 L kertészeti perlit
opcionálisan 1 Kg Alginit
Vegyük sorra:
A virágföld sima bolti, semmi extra. Arra jutottam, hogy praktikus ezt megvenni, mert a kertből kitermelt földben szinte biztos, hogy minimum fűmag is lesz. Én nem kezelem, nem sterilizálom, úgy ahogy van használom. Azért teszek így, mert a sterilizálással- szerintem- elpusztítunk mindent, ez pedig nekem nem cél. Ha valaki fél, hogy beteg (gombás) lesz a növénye, akkor rezes- kénes (naturális) permetszerrel lehet kezelni magvetés után a földfelszínt.
A tőzegről nem tudok sokat mondani, textúrát ad a földnek. Nem találtam olyan földreceptet, amibe ezt ne tették volna bele a nálam jobban értők, így én is használom. Fontos megjegyezni, hogy natúr tőzeg a kívánatos, nem a savanyú fajta- ami például áfonyatermesztéshez jó.
A komposztált marhatrágya szintén bolti. Tápanyagot ad a növénynek hagyományos módon, így nem kell műtrágya vagy tápoldat, hogy a palánták fejlődhessenek. Azért csak ennyit teszek bele, hogy serkentsem a gyökérképződést. Lehet, hogy tévesen gondolkodom, de szerintem ha túlzásba visszük a tápanyag- föld arányát és bőven ellátjuk a palántát mindennel, akkor nincs rá szüksége, hogy komoly gyökérzetet fejlesszen.
A kertészeti perlit egy vulkanikus kőzet- állítólag, én még nem voltam vulkánnál :) Azért kell, hogy levegős és laza legyen a földünk.
Alginit. Írtam, hogy opcionális. Ez tápanyag- de nem olyan, mint a trágya-, ezért kerül bele. Szárított, porított alga, az íze is olyan :D
Minden bolti, mindent lehet kapni forintért, még házhozszállítva is. Egy lelőhely a sok közül, ami nekem bevált :
Persze nézz körül helyben, mert ki tudja, mit árulnak a szomszédodban :)
És akkor a képek- mert ugye kép nélkül képtelenség képességet fejleszteni ...
Én ezt a nagyzsákos, 80 Literes tőzeget szoktam venni. Ez megfelezve két 50 Literes virágföldhöz elég. Ami érdekes, hogy vödörrel mérve sem a tőzeg, sem a virágföld nem adja ki a ráírt űrtartalmat- ezért van a receptben 30-40 L, meg körülbelül írva. Szeretném azt hinni, hogy én nem tudok akkurátusan mérni...
Az egyéb összetevők: érett marhatrágya, kertészeti perlit és Alginit (ezt a Teszkóban szoktam venni).
Kell még vödör is.
És praktikus valami rosta féleség. Nekem a zöldséges rekesz bevált. Ha nem erőleted túl, akkor nem törik el. Majd lentebb meglátod, miért érdemes rostálni.
Opcionális az olló a zsákok kivágásához. A zsák felhasználható a bekevert anyag eltárolására, ezért szerintem érdemes normálisan kibontani.
Ja és még: valahol össze kell majd keverni az anyagokat. A hagyományos talicska puttonya nem elég, ha a receptet egyszerre akarod összekeverni! Érdemes felezni az adagokat, úgy belefér.
Hogy lehet felezni?
Zsákos anyagok felezése :
Kell centi, meg kubai zsinór (bálakötöző, műszálas madzag, nevezd ahogy akarod...)
Megméred a zsákot, megjelölöd felénél,
Áthúzod alatta a madzagot, lelapogatod benne a földet,
majd összehúzod. Megkötheted masnira, aztán az egyik végén kibontod a zsákot, kiöntöd a felét a taligába. Oké?
Vissza a témához.
Ezért kell/ érdemes rostálni. Ezek a bogyók- golyók, amik a magvetést megnehízitik- és némelyik agyag.
Ez egy zsák föld, és a kirostált darabok a vödörben. Ezt ráöntöm a komposztra, nem variálok :)
Balra a perlit- olyan, mint a puffasztott rizs- , jobbra az alginit. Ezeket ha felezni kell, érdemes súly alapján, mert nem nagy terjedelműek.
Nekem van két talicskám, én így először összekeverem a zsák virágföldet a ganéval, a perlittel meg az alginittel, utána ezt kettéveszem, és külön teszem hozzá a tőzeget. Ha van nagyobb betonos placcod, azon is meg lehet keverni. A kényelmes nyilván az, ha nem csinálsz ekkora mennyiséget egyszerre- én megalomán vagyok :)
Közben kezd esteledni...
de a kutyát se érdekli.
Kész a mischung, ez a végeredmény.
Mehet a zsákba későbbre, ami nem fér a zsákba, az marad a talicskában, mert hamarosan- pár nap- fel leszen használva.
Ha tetszik próbáld ki, ha jobb vagy egyszerűbb bevált recepted van, azt se tartsd magadban!
...na és, hogy mi lett a nevelt palántákból:
