2020. november 1., vasárnap

Mit és hogyan mérünk multiméterrel?

Onlájn oktatás a multiméterekről- de szép a magyar nyelv :) 

 

Kedves gyerekek/ laikusok/ hobbisták/ multiméter tulajdonosok/ lélekben szegények! 

 Évek óta készülök rá, hogy írjak erről :) 

Nem lesz rövid, és aki végigolvassa, annak utána nem fog kelleni Fenobarbitál :)

Nem kisebb a cél, minthogy megtanítsalak használni a drága pénzért megvásárolt multifunkciós mérőeszközödet. Tudom, sokatoknak van, és sokan nem tudják használni. Sajnos azzal, hogy birtokolsz egyet, még nem feltétlenül birtoklod a használatához szükséges tudást- tudod olyan ez, mint az Audis, aki csak egyenesben tudja nyomni a pedált, kanyarban fékez... Művem nem feltétlenül hiánypótló- van több leírás és videó az eszköz használatáról a neten- ugyanakkor mivel a mérni kívánt mennyiségekről is szót fogok ejteni, remélem egyedülálló :) Egyedi és megismételhetetlen, mint én. Meg Te. Meg a szomszédod, és a többi...

Multiméter

Multiméter az az eszköz, ami többféle villamos mennyiség mérésére alkalmas. Ez az elnevezés terjedt el, de ha például egybeépítenénk egy nyomásmérőt, egy mérleget és egy fordulatszámmérőt, azt is nevezhetnénk multiméternek :-P

 Ez tehát multiméter:


Ez nem multiméter: 

 

 Ez sem multiméter: 

 Ezek szinte mind multiméterek: 



A bejegyzésben egy digitális kijelzésű műszer látható (DT838). Ez annyiban különbözik egy analógtól, hogy nem az. Tudom, te jobban tudod. Vagy mégsem? 

Nem attól analóg egy műszer- vagy bármi- , hogy a kijelzője analóg. 

Például : 

  • analóg mérés során a mérés folyamatos, míg digitális méréskor a műszered csak bizonyos időpillanatokban mér (vesz mintát);
  • analóg méréskor a kijelzés (többnyire mutató) bármilyen- megjeleníthető- értéket felvehet, digitálisnál nem; 
  • analóg mérés során a mérni kívánt fizikai mennyiséget mindig más fizikai mennyiséggé alakítjuk át míg digitális méréskor ez másképp történik. 

Érted? Nem baj :) 

Az egyszerűség kedvéért fogadjuk el, hogy a digitális kijelzésű műszer digitálisan, az analóg kijelzésű pedig analóg módon mér- ez többnyire így is van :)

Egyszerű leolvashatósága és kezelhetősége miatt én mindenkinek a digitális mércét javaslom. Tudom, hogy baromi vagyány a Deprez (ejtsd: depré)  műszer, de hidd el, hogy legalább annyira kellemetlen tud lenni a leolvasása...

Namost inkább ezt bogarászod hibakeresés közben: 

Vagy ezt leolvasod és kész: 

Egyébként pedig, a digitális mérők nagyságrendekkel pontosabbak az analógoknál. Az persze más kérdés, hogy bele lehet futni olyan kínai saccolókba, amik már mérhetővé tették a nullponti energiát, és a kvantummező megcsapolásával olyan eredményeket képesek kijelezni, hogy az még kopasz embereknek is hajmeresztő. Nade, mint átlag halandónak, viszonylag ritkán van szükséged százados pontosságra, szóval azért a legtöbb műszer használható. (tizedes pontosság viszont viszont kívánatos, akár autóakku mérésénél)
 
Apropó pontosság! Vannak pontossági osztályok, meg használati utsítások amikben leírják, hogy ennyi százalék, meg annyi digit, meg mittudomén. Ha ez téged érdekel, nézz utána- vagy kérdezd meg- mert magamtól nem írok róla. Azért nem, mert ha kínait veszel, az úgyis pénzfeldobás alapon lesz pontos- illetve teljesíti a beígért jellemzőket- ha boltban veszel, akkor meg úgyis kínait kapsz :) Ha meg 'komolyat' veszel, akkor minek olvasod ezt a leírást? :D

Hű, de hosszú lesz ez. Aztaku......


Ismerkedés a multiméterrel
 
Említettem, egy DT838 típusjelű szovjet tankon multiméter lesz az alany. Mivel a vaku nemigen akar együttműködni a demontsrációban, majd inkább beszúrok pár Paint-es rajzot, jó? :) Persze, hogy jó!

 
Szóval van használati utasítás, műszer, mérővezeték és hőmérő szonda- ez tud hőmérsékletet is mérni. 
 

A használati utasítás angolul van. Nekem nem gond- beszélem is, meg tudom használni a gépet. Egyébként - mert még nem beszéltem eleget mellé- egy világnyelv van ezen a bolygón, ez pedig az angol. Tudom, hogy nem a legjobb/ legszebb, de legalább könnyen tanulható és egyszerű- most ne a sok igeidőre gondolj, azt már Shakespeare sem tudná követni :) Érdemes lenne mindenkinek beszélnie angolul, a saját érdekében. És fontos lenne mindenkinek beszélnie és értenie a saját nyelvét, mert ugye mi különbözteti meg a népeket egymástól? A nyelv, a történelem és a haza. Nemzet az, akinek van nyelve, használja és ismeri, van történelme és ismeri- románok bukta XD (de nekünk is lenne hova fejlődni),- van hazája ahol szabadon él, és meg is védi ha kell. Namost akkor mondjam tovább? Szomorú ez testvér, nagyon szomorú... 

A műszer hátulján van pár infó, például az elem típusáról, meg a biztosítékról.


 
A hátlapot két csavar tartja a helyén
 

Alatta a nyomtatott áramköri lap pár alkatrésszel. 

Figyelmesebbek észrevehették, hogy a panelon hiátus ( hiány) van! Mégpedig a biztosíték hiányzik róla :/
Ott, ahol mutatom, kéne lennie egy üveg vagy kerámia biztinek. Lespórolták a kínaiak, helyette egy 1 Ohm- os felületszerelt ellenállás van berakva, kicsit odébb- kapcsos zárójelben, ha nagyítod a képet, akkor látod. Én úgy tapasztaltam, ha sikerül ezt a biztosítékot- mármint ha van- kilőni, akkor ezek a kínai típusú műszerek úgyis kinyiffannak, szóval ez alapján felesleges is lett volna betenni a biztit :D  
Ami még észrevehető, hogy a hüvelyek, amikbe a mérővezeték dugója csatlakozik , elég silányak. Ha sokat ki-be dugdosod a drótokat, ezek ki fognak nyúlni, és akkor agyő mérési pontosság... Persze ezen lehet segíteni. Vagy kicseréled banánhüvelyre, vagy nem húzkodod a drótokat, és pont. 
 
Összehasonlítás : balra egy kb húsz éves- hasonló, kínai- mérce panelja látható: 

Kérdem én, minek a fejlesztés? Mit fejlesztünk? Ki kérte? Ugyan akkora dobozban kevesebb alkatrész, silányabb minőség. Ez lenne a fejlődés? Na elmentek a pi...ba :-)

Elem betéve, a Skynet öntudtra ébredt. 

Na akkor, mit és hogyn mérhetünk? 

Minden multiméter képes ellenállást, feszültséget és áramerősséget mérni. Ezeken felül legtöbbjük rendelkezik folytonosság/ dióda vizsgálóval, hFE (tranzisztor áramerősítési tényező) mérővel. Némelyik tud hőmérsékletet mérni, kapacitást vizslatni, frekvenciát figyelni, logikai szintet jelezni/ kiadni, elemet tesztelni, és (hálózati) feszültség alatt lévő alkatrészt kutatni. 

A multiméternek van kijelzője, csatlakozói és kezelőszerve(i), nameg kábelei (banán dugós mérővezeték végén mérőcsúccsal vagy szondával). 

A kijelző 
 
Általában LCD- tehát szürke/ ezüst alapon fekete szegmensek/ digitek jelennek meg. Méretét collban adják meg, ami a digitek magasságát jelenti. Tehát ha mondjuk 0,5 inch van a dobozára írva, akkor egy szám magassága kb 0,5 coll (0,5 x 25,4 mm).

A digit a szám, a szegmens pedig amiből ez felépül. Látható, hogy itt 7 szegmens alkot egy digitet. 

Jelen multiméter kijelzője 3 és fél digites, a fél digit az egyes az elején. 

Csatlakozók
 
Lehet kettő, három vagy több banán aljzat, amibe a mérőzsinórokat- vagy amink van- betuszkolhatjuk.
 
A COM- common- vagy közös csatlakozó a test/ föld/ negatív ág csatakozására szolgál, színe elvileg fekete. Ezt használjuk minden méréshez, aminél a mérővezetekék szükséges.

V Ω mA (Hz, C) csatlakozó. Színe elvileg piros, ide a piros kábelt dugjuk, pozitív csatlakozás. Szinte minden méréshez használjuk. Elvben ebben az ágban van biztosíték, ami védené a mérőkét.

10A - nagyáramú - csatlakozó. Színe elvileg piros, ide a piros mérővezetéket dugjuk, amennyiben 200mA -nél nagyobb, de 10 Ampernél kisebb (maximum 10 Amper) áramot kívánunk mérni. Ez a mennyiség szokott a legtöbb olcsó multi csúcsa lenni, és ezek többnyire csak egyenáram mérésére alkalmasak. Ebben az ágban nincs biztosíték. A bemutatott műszer 15 percenként maximum 10 másodpercig képes ezt az áramot elviselni. Ezután elolvad... de a kábelei hamarabb el fognak olvadni :-)

Csatlakozónak tekintjük még a tranzisztorok hFe érték méréséhez használt foglalatot is. Ide tarnzisztort kellene dugni. 
 
Előfordul még, hogy kondenzátor (kapacitás) méréséhez külön van csatlakozó a mércén. 

Kezelőszervek

Legtöbb esetben a műszer közepén van egy nagy tekerőgomb/ forgókapcsoló. Ezzel állítjuk be a mérni kívánt egységet és a méréshatárt, vagy választjuk ki a funkciót. 
 
 

 
Van olyan műszer, amelyik automata méréshatárválasztós, vagyis csak azt kell a forgókapcsolóval beállítani, hogy például egyenfeszt akarunk mérni vagy mondjuk ellenállást. Az auto méréshatár választós multiméterek kezelésük szempontjából egyszerűbbek. 

Előfordulhatnak még gombok és kapcsolók a multiméteren. 
 
Némelyiknél külön ki-be kapcsoló található, ami praktikus dolog, mert nem koptatjuk feleslegesen a forgókapcsolót.
 
Némelyiknél van Hold gomb- amit csak teliholdkor, szakrális méréseknél érdemes használni. Természetesen viccelek. Ezt ha benyomjuk, kimerevíti a kijelzőt, így nem kell megjegyezni a mért értéket, míg beírjuk a mérési jegyzőkönyvbe...
 
Van, amelyiknél van világításkapcsoló- néha ez egyben van a Hold gombbal, amit hosszan nyomva kivilágosodik a kijelző. A világítás szerintem inkább parasztvakítás. Ugye senki nem képzeli azt,  hogy a mérőpontokat megtalálja, de a kijelzőt meg nem látja? Ritkán kell, de nagyon vagány :) 
 
Előfordul még FUNC- funkció választás- gomb, esetleg SEL - select, választás- kapcsoló. Meg végülis bármilyen kapcsolót rá lehet tenni, nem láttam még minden multimétert :) 
 
Amit még láthatsz a mércén...
 
Prefixum-ok (előtétszó vagy inkább előtag)
Láthatsz kicsi m betűt Voltnál és Ampernél, görög mű betűt Ampernél és Faradnál....

Ez alapján gondolom világos mindenkinek, hogy mi mit is jelent.

Mérővezeték és mérőcsúcs

Ezek a multi kábelei. Praktikusan fekete és piros színűek. Jobbak azok, amiknél nem merev a kábel, hanem rugalmas gumi/ szilikon szerű.

A gyári mérővezetéket esetleg érdemes jobb minőségűre cserélni, és mindenképp ajánlatos krokodilcsipeszt is beszerezni- ez néha nagyon meg tudja könnyíteni a munkát!



Elektromos dolgok :)

-Az elektromosság halált okozhat! 
-Az elektromosságról nagyon nehéz leszokni, ezért ne szokjon rá! 
-Az elektromosság abbahagyása csökkentheti a halálos szívmegállás kockázatát.
-Az elektromosság súlyosan károsíthatja az ön és környezetében élők egészségét! 
-Az áramütés veszélye körülbelül 50%-kal magasabb az elektromosságot használók, mint a nem használók körében.
-Az elektromosság megállíthatja a szívet, miáltal lassíthatja a vér áramlását, és impotenciát okozhat! 
-Védje a gyermekeket! Ne tegye ki őket az elektromosság veszélyeinek! Költözzön jurtába!
-Az elektromosság öregíti a bőrt, rontja a fogakat és hülye gondolatokat okoz!
 
Most, hogy kihúztam magam a felelősség alól, folytassuk! 
 
Az elektromosság szabad elektronok tömege, az elektromos áram pedig a szabad töltéshordozók áramlása. Elfogadható, habár nem teljesen igaz ez így- főleg, ha a kvantumfizika irányából közelítjük a dolgot :-)

Magyarázom :
Ez a két dimenziós megjelenítése az atomnak- amit régen elemi paránynak is hívtak :) 
 

 
A valóságban inkább gömb:



Középen van az atommag, ami Proton(ok)ból- pozitív részek- és Neutron(ok)ból - semleges részek- áll. Az atommagot tehát pozitív töltésűnek tekintjük. Az atommag körül cikáznak az Elektronok, amik negatív töltésű részek. Namost ha van valami, ami körül egy másik valami- aminek töltése van- "mozog", akkor szerinted melyik lesz a 'szabad'  töltéshordozó? Természetesen az Elektron. 
Ez idáig szerintem érthető, olyan világos, ha lekapcsolom a lámpát olvasni lehet mellette. Ezért mélyebben nem is szeretnék erről beszélni, mert nem szükséges tudnod. Ezzel is többet tudsz az emberek többségétől -sajnos. 

Amit még érdemes tudnod, az az, hogy az elektromosság kétélű fegyver. Segíteni és ártani is tud. Van veszélye a testedre nézve- meg tudja állítani a szívedet, görcsbe tudja rántani -a pillanat töredéke alatt- a kezedben az izmokat, vérrögöt és gázbuborékot tud létrehozni a véredben, és meg tudja sütni a bőröd- ropogósra. Nem akarok elektromosság tagadónak tűnni, de ha normálisan közelítesz hozzá és nem becsülöd le, akkor nem fog bántani, nem kell tőle félni. És ez így van, és így van sok más dologgal is. Csak olyan jó félni, ugye? Meg olyan jó ostobának és félreinformáltnak lenni, igaz? Nameg hinni, az még nagyon jó...

Tudod egyébként, hogy milyen az áramütés? 
Na figyelj! Volt már görcsben bármelyik izmod? Mondjuk begörcsölt a bicepszed súlyzózáskor, vagy éjszaka arra ébredtél, hogy görcsöl a vádlid- egyél több magnéziumot, fogyassz hüvelyeseket (nem, nem nőket, kedves Lecter úr). Na, most képzeld el ezt a görcsöt mondjuk a felkarod izmaiban, kb tízszer erősebben, mint ahogy eddig tapasztaltad, és görcsöljön be nagyon nagyon hirtelen. De tényleg hirtelen, annyira, hogy mire felfogod, már fájadalmat érzed a görcs helyén. Ha ez megvan, akkor képzeld el, hogy sprintelsz, és a szíved a torkodban, füledben, halántékodnál dobog. Ez is megvan? Képzeld el együtt, plussz add hozzá, hogy megijedsz, kifulladsz, és valaki még mellbe is rúg. Na, kb ilyen, mikor megpuszil a 'kettőharminc'.  
 

 
 
Érdemes megszokni, hogy multiméter használatakor- elektromosság b@szogatásakor- vegyük le a fém ékszereket a kezünkről, és lehetőleg viseljünk védőkesztyűt. Azért érdemes megszokni, mert a fémek vezetik az elektromosságot. Felesleges kockázat, nincs értelme. Az élet értékes...

Apropó fémek, meg vezetők. Az elektromosság vezetőkben - vezető nek nevezett anyagokban- szeret terjedni. Ez de hülyén hangzik így leírva :-)
Az elektromos vezető olyan anyag, amely képes elektromos áramot vezetni. Ez meg igaz, csak értelme nincs...
Amit tudnod kéne: Megráz az áram ha fémmel nyúlsz a konnektorba, akkor is megráz, ha grafittal, és akkor is, ha elektrolitot öntesz rá és azt nyalogatod- az elektrolit sóoldat, mint a vér például. Nyalj meg egy blokk elemet- kilenc voltos elem- és megcsípi a nyelved- megráz az áram. Így majd megérted, mert megtapasztaltad.

Elektromos feszültség


Az elektromos feszültség definícióját inkább hanyagolnám. Ha akarod, nézz utána, és megérted miért :) 
 
Amit tudnod kéne róla, hogy létezik egyen-, és váltó feszültség, és, hogy két pont között, párhuzamosan mérjük. Ééés amikor mérjük, akkor ott van! Ez még később fontos lesz :)

Egyenfeszültég az olyan elektromos feszültség, ami nem változtatja az irányát (polaritását). Vagyis van Pozitív (+), és Negatív (-) pólusa.
Multimétereknél jele DC V, vagy V= , vagy V és alul pontok, felül volal.
 

 
 Ilyet szolgáltat például az elem, az akkumulátor, a dinamó, a napelem.
 
Váltó vagy váltakozó feszültség esetén a polaritás/ irány folyamatosan változik. A hazai szabványos hálózati feszültség 230 V , aminek frekvenciája 50 Hertz. Ez azt jelenti, hogy másodpercenként 50 szer változik meg az iránya/ polaritása. (Einstein azt mondta, ha valamit nem tudsz egyszerűen elmagyarázni, azt magad sem érted. Ettől egyszerűbben én nem tudom, ha te igen, akkor kérlek írd meg kommentben! ) 

Képzelj el egy tengert mondjuk. A víz legyen az elektromos feszültség. Namost ha csendes a víz, akkor a felszíne sima, egyenes, ez lenne az egyenfesz. Ha vihar van, akkor hullámzik, le-fel mozog/váltakozik a vízfelszín, ez lenne a váltófesz. (Érzed remélem a próbálkozást :) )
Váltófeszültséget a konnektorban találhatsz, vagy egy egyenirányítatlan transzformátor szekunder tekercsének kivezetéseinél.

Multimétereknél AC V , vagy hullámvonal a jele.

A feszültség jele U  Mértékegysége  Volt. Mértékegységének jele V

Említettem még, hogy két pont között, párhuzamosan mérjük. 

Akkor tisztázzuk, hogy mi a párhuzamos, és mi a soros kapcsolás.

Az ábrán elemek vannak sorosan, párhuzamosan és vegyesen kapcsolva. Az elemek névleges feszültsége 1,5 Volt. 

Úgy vélem, elég egyértelmű a dolog, de azért...
 
Attól soros a soros, hogy az alkatrészek egymás után, sorban vannak összekötve. Soros kapcsolás esetén a feszültség összeadódik, tehát az ábra alapján 1,5 V + 1,5 V + 1,5 V = 4,5 Volt.

Párhuzamos kapcsolásnál a feszültség állandó. 
Vegyes kapcsolásnál a sorba kötött tápforrások feszültsége összeadódik, a párhuzamosoké marad állandó, az ábra alapján tehát 1,5 V + 1,5 V = 3 V
Mielőtt megkérdeznéd: Nem jellemző, hogy különböző feszültségű tápokat (feszültségforrásokat) vegyesen vagy párhuzamosan kapcsolunk össze :) 
Felteszem ezek tudatában már egyértelmű és logikus, miért párhuzamosan mérünk feszültséget!

Egyenfeszültség mérése


Piros mérőzsinór a V Ω mA csatlakozóba, fekete mérőzsinór a COM csatlakozóba kerül.
Amennyiben a mérendő feszültséget legalább nagyságredileg ismerjük- pl: 10V alatt, vagy 100V körül lesz- érdemes a forgókapcsolót a legközelebbi nagyobb fokozatba kapcsolni. 
A példában tételezzük fel, hogy nem tudjuk- mert most jöttünk a Szíriuszról- mekkora a fesz egy elemben. 
Kezdünk tehát a legnagyobb méréshatárnál, ami ennél a műszernél 1000V. 
 

 1000Voltos méréshatárnál a felbontás 1 Volt. Tehát Voltonként jelez a mérce, itt látható, hogy nem képes bármit megjeleníteni a 'csodás' digitális technika. Mivel látjuk, hogy ez egy elég kicsi érték, biztonságosan válthatunk a következő, alacsonyabb méréshatárra. 


200 Voltos méréshatárnál a felbontás 100 mV, vagy 0,1 V. A kijelzőt leolvasva láthatjuk, hogy a mért érték 1,4 Volt. Mivel látjuk, hogy ez egy elég kicsi érték, biztonságosan válthatunk a következő, alacsonyabb méréshatárra. 

20 Voltos méréshatárnál a felbontás 10 mV, vagy 0,01 V. A mért érték 1,48 Volt. Mivel kíváncsiak vagyunk, a forgókapcsolót még alacsonyabb méréshatárra állítjuk. 

2000 milliVoltos méréshatárban a felbontás 1mV vagy 0,001 V. A leolvasott érték 1483 mV. Ettől tovább mérni nem érdemes, ennyi információ elég. Nade mi történne, ha még alacsonyabb méréshatárt választanánk? 
Ez : 


Látod, milyen könnyen elhiszed a hülyeséget :) 
 
Ezt fogja mutatni :
Ez pedig azt jelenti, hogy a mért érték nagyobb, mint amit meg tud jeleníteni. 200 milliVoltos állásban akarunk 
1483 millivoltot megmérni. Nem fog sikerülni :) Viszont már tudjuk, hogy nem fog kinyiffanni a mérce, ha nagyobb akármit kapcsolunk rá, mint amit a méréshatár elvileg képes kezelni.

Mellékesen megjegyzem, hogy bár meg tudod mérni egy elem feszültségét multiméterrel, az csak egy pillanatnyi adat lesz. Az elemet (tápforrást) terhelten érdemes mérni, erre viszont most nem térek ki :) 

Még egy hasznos dolog van, amit érdemes látnod és megjegyezned egyenfeszültség mérésekor, ez pedig a polaritásvizsgálat. Említettem, hogy ha egyen, akkor van + és -. Ha a piros- +, pozitív- mérőzsinór a megfelelő csatlakozóban van, és polaritáshelyesen csatlakoztatjuk a mérendő elemhez- áramforráshoz, panelhez, táphoz, akkuhoz, bármihez- , akkor a kijelzőn a mért érték megjelenik és pont. 
De figyelj, mi is történik, ha NEM polaritáshelyes a csatlakozás: 


A műszer jelzi, hogy 'fordítva' mérünk. Ezt minden digit multi tudja, és hasznos. Ha nem tudod megállapítani valaminek a polaritását, ez segít. Rendben? :-)

Váltófeszültség mérése

A mérés megeyezik az egyenfesz mérésével, tehát a műszerzsinórok maradnak a helyükön, csak a forgókapcsolót állítjuk DC V/ V= /  helyett AC V / V~  helyzetbe. 
Ennél a műszernél 200 V (100 mV-os felbontással) és 750 V (1 Voltos felbontással) a választható méréshatár. 
Nem kell megijedni a nagynak tűnő méréshatártól :) 

Mint az egyenfesznél, itt is a nagyobb méréshatártól a kisebb felé haladunk méréskor. 
 
Ne vacakoljunk, dugjuk a konnektorba a mérőcsúcsokat! Persze ha lehet, mindig gondoljuk végig előtte, hogy nem lehetne- e kideríteni a hibát másként! Előtte persze vegyünk fel gumitalpú cipőt, vegyük le az ékszereinket, vizsgáljuk meg a műszer és a mérővezetékek épségét és éljünk nemi életet- mert ugye sosem tudni, mikor jön el a vég... Mondtam, hogy nem kell félni. Racionális óvintézkedésnek- BIZTONSÁGRA TÖREKVÉS- van helye, fosásnak NINCS! Sajnos nem lehet hálózati feszültséget mérni lekapcsolt kismegszakító után, így némi kockázatot vállalni kell néha :) Mindig tartsuk észben, hogy a feszültség alatt lévő vezeték ránézésre ugyan olyan, mint amiben nincs feszültség, csak a fogása más. A hálózati fesz nem játék, és ha lehet, kellő hozzáértés- nem, nem a papírra gondolok- nélkül senki ne dugjon semmit a konnektorba! 
 Én itt teoretikusan magyarázok, de, hogy aztán Te mit csinálsz otthon a négy fal között a nejeddel meg a konnektoroddal, na az a magánügyed, a Te döntésed, a Te felelősséged. Ez lebegjen mindig a szemed előtt!
 
Szóval tételezzük fel, hogy ki akarjuk deríteni, hogy van-é védőföldelés a konnektorban! Ennek legalább van értelme, nem úgy, mint a ceruzaelem méregetésnek...
 
Szóval a konnektor: 
 
 

Inkább leírom: 

Alul felül van a két kis fémpöcök :) Ez a földelés. Jó esetben itt nem mérhető semmi, az életed védi. A dugalj bekötésénél mai szabvány szerint zöld-sárga , régi szabvány szerint piros kábel kell, hogy legyen. 
 
A két lukban lakik a fázis és a nulla. Tudtommal nincs hivatalos előírás arra vonatkozóan, hogy melyik oldalra melyik kerüljön. Némi logika van abban, hogy jobb oldalon legyen a fázis- mivel így ez talán messzebb kerül a szívedtől egy esetleges szereléskori áramütés esetén- feltételezve persze, hogy nem vagy balkezes...
 
Szóval a fázis vezetékének színe lehet fekete vagy barna- ritkán szürke. 
 
A nulla vezetékének színe elvileg kék. 
 
De ezeket a vezetékeket Te jó esetben nem kell, hogy lásd. Csak érdekességképp említettem meg :)


És akkor hogyan is kéne meglesni, hogy van- e védőföldelés vagy sem? 
 
Magyarországon elvileg 230Volt 50Hz a hálózati feszültség. Ez ott vár a konnektorban, méghozzá a fázis és a nulla között. Tehát, ha ebbe a két lukba csatlakozunk a mérővezetékeinkkel, akkor a kijelzőn valami 230Volthoz közeli érték kell, hogy megjelenjen. Ha a védőföldelés működik, akkor ha az egyik mérővezetéket a fázishoz, a másikat a földeléshez csatlakoztatjuk, akkor szintén 230V körüli értéknek kell megjelennie. 
Amennyiben a nulla és a védőföld között mérünk, semmit sem kéne tapasztalnunk. Remélem érthető. 

Szóval a mérés: 


Láthatjuk, hogy 232 Volt feszültség csücsül a konnektorban. Ez eddig jó! 
Folytassuk a mérést! 


Úgy tűnik, megtaláltuk a nullavezetőt, vagy nincs földelésünk. Ekkor még nem tudhatjuk biztosra. egyébként 1-2 Volt nulla és föld között elfogadható érték egy ilyen multiméternél- gondolom én. Hibás a földelés, ha 10-20-100 Voltot- tehát vélhetőleg nem multiméter pontosság problémát- mérünk nulla és föld között!
Folytassuk a mérést! 


Megtaláltuk a fázist, és jó a földelés- legalábbis ennél a konnektornál. A mérést befejeztük. Remélem elégedett vagy, és biztonságosan megúsztad :-)
Amennyiben itt is 0 V, 1 V, 2 V lenne a mért érték, akkor az azt jelentené, hogy nincsen védőföldelés a konnektorban. Ezzel ne játssz, javítsd vagy javíttasd ki! 
Merem remélni, hogy a mérés alapján rájöttél és megértetted a védőföldelés szerepét és fontosságát. 

Ellenállás mérése

 
(mármint egyenáramú ellenállás, mert létezik váltóáramú ellenállás is, amit impedanciának nevezünk)

Tudod, mi az a súrlódás? Na, az ellenállás pont ilyen, csak az elektromosságra 'hat'. Ez így elég vidéki megfogalmazás :) Dehát vidéken élek, nem lakhat mindenki Budapesten :) 
Szóval az ellenállás egy olyan tényező, ami a vezetőben akadályozza a szabad töltéshordozók áramlását. Ez sem sokkal jobb az előzőnél, inkább hagyjuk. :) 

Jele R, mértékegysége Ohm, mértékegységének jele Ω (ha nem ismernéd, Omega. Tudod, Kóborék :) )

A feszültséghez hasonlóan párhuzamosan mérjük. Mivel ez egy veszélytelen mérés, nincs jelentősége, hogy a legnagyobb méréshatártól indulunk-e vagy sem, nem áll fenn a veszélye a műszer tönkretételének. 
Vagy mégis? :) Csak abban az esetben, ha feszültség alatt lévő alaktrészt kívánsz mérni. 
Szóval, ha áramköri lapon mérnél beszerelt ellenállást, mindenképp feszültségmentesítsd előtte a kapcsolást- és az sem árt, ha kisütöd a kondikat, legalább a nagyobbakat. Egyébként panelon, bekötött ellenállást nem túl szerencsés mérni, mert hiába tartod a mérőcsúcsokat az ellenállás lábaihoz jó szorosan, a mérce esetleg megmérhet egy nagyobb szakaszt is az áramkörben, mivel össze vannak kötve- persze próbálkozni lehet, ellenállás hibáját többnyire így is ki lehet deríteni, ha pedig gyanús, akkor elcsíped vagy inkább kiforrasztod az egyik lábát, és megméred úgy. 
Egyébként az ellenállás, mint elektronikai alkatrész színkódokkal meg van jelölve- az SMD máshogy-, tehát az értékét ez alapján is megtudhatod- mondjuk viszonyításképp, ha találsz egy gyanúsat. 

 

A hétköznapi életben nemigen van olyan helyzet, hogy ellenállást kelljen mérni, illetve ha van, az általában jó/ nem jó alapon szükséges, ami kivitelezhető a szakadásvizsgálóval/ folytonosságvizsgáló, csipogó/.

Ettől függetlenül bemutatom a mérési összeállítást :) 

 

És álljon itt egy gyakorlati példa, egy autós szervízkönyvből: 

Ennyi, ezen is túl vagyunk. Lépjünk tovább!


Áramerőség mérés


Az elektromos áramról már ejtettem szót, de ismételjünk: Szabad töltéshordozók egyirányú áramlása. Ez nem csak úgy 'ott van' a konnektorban meg az akkuban, hanem képes haladni és munkát végezni, ha összekapcsolod a tápforrást egy fogyasztóval. Általában azt mondjuk, hogy folyik
 
Ha visszagondolsz a tengerre, amihez a feszültséget hasonlítottam, akkor ha a feszültség egy tenger, akkor az áramerősség egy folyó lesz. 
Ebből is létezik egyen és váltó, mint a feszültségből. 
Mivel ez halad, ezért van iránya is- bár az életben ez nemigen számít. Van olyan, hogy fizikai áramirány, és olyan, hogy  megállapodás szerinti vagy technikai áramirány. 
 
Mivel a szabad töltéshordozók- főleg elektronok- negatív töltésűek, ezért elég logikus, hogy onnan, ahol sokan vannak, olyan helyre kívánkoznak, ahol kevesebben vannak. A természet ugyanis egyensúlyra törekszik. Szóval az elektronok az elektron többlet felől az elektron hiány felé áramlanak, tehát a negatív(abb) pólustól a pozitív(abb) pólus felé. Ez a valóság, ezt nevezzük fizikai áramiránynak. 
A megállapodás szerinti vagy technikai áramirány pozitívtól negatív felé mutat. Namost nem tudom, hogy mennyiben fogja ez az információ megváltoztatni az életed, de én mióta tudom, azóta...hát ö...izé...szóval érted remélem. 

Áramerősség jele: I , mértékegysége: Amper, mértékegységének jele: A. Itt is használatosak a hullámvonal meg az egyenlőség jel váltó és egyenáram megkülönböztetésére, valamin ACA is jelzi a váltakozó áramot, és DCA is jelzi az egyenáramot.
 
Nem bírom kihagyni áramerősség mértékegységének definícióját:
 
Az 1 amper olyan állandó elektromos áramerősség, amely két egyenes, párhuzamos végtelen hosszúságú, elhanyagolhatóan kicsiny kör keresztmetszetű és egymástól 1 méter távolságban, vákuumban elhelyezkedő vezetőben fenntartva, e két vezető között méterenként 2·10−7 newton erőt hoz létre.  
 
Tudom, hogy bennem van a hiba, de ez egy farkasság :) 
 
Áramerősség mérésével lehet a leghamarabb és legbiztosabban kinyiffantani a multimétert. Azért lehet áramerősség mérésével könnyen kinyírni a multimétert, mert az elektromos áramerősséget SOROSAN mérjük- minden mással ellentétben! A felhasználó pedig általában tudatlan, figyelmetlen, és nagyképű- akinek nem inge...

Elevenítsük fel a soros és párhuzamos kapcsolást! 



 
Tekintsük meg a  skiccet, köszönjük meg a Paint- nek :) 
Az áramerősség soros kapcsolás esetén állandó, párhuzamos kapcsolás esetén összeadódik. Logikus tehát a soros mérés, igaz? Meg még tudod miért logikus? Árammérő módban a multiméter belső ellenállása nagyon kics, tehát ha párhuzamosan kapcsoljuk az áramkörhöz, akkor tulajdonképpen rövidzárlat keletkezik.

Nade hogyan tudunk sorosan mérni egy áramkörben? Hát úgy, hogy elvágjuk a kábelt, és becsatlakozunk két pont közé. Jön a skicc, és megérted! 


Na, szerinted ez így jó? 
a) igen, b) nem, c) igen is meg nem is

A megoldásokat várom hozzászólásban! :) 
 
 

 

Na jó, nem csigázlak. 
Jó helyen vannak a multi mérőcsúcsai, és csatlakoztatva vannak a multiméterhez is- csak az nem fért a képre :) -de a mérce nem fog értéket jelezni. Nem folyik áram, ugyanis az áramkör nyitott. Ezzel azt akartam érzékeltetni, hogy a feszültség két pont között VAN, az áram viszont mindig  folyik/ halad, tart valahonnan valahová. 


Így már remélem érthető, de hogy még szemléletesebb legyen, berajzolom az áram fizikai irányát is! 



Szóval látod már, hogyan halad az áram a valóságban. Remélem, érted is.

Akkor most jöjjön a gyakorlat! Az egyszerűség kedvéért két elemből és egy izzóból (az izzó névleges feszültsége 3,5 Volt) álló kapcsoláson mérjük az egyenáramot (ezeket amúgy én tényleg lemérem, csak a k**va vaku miatt vacakolok a Painttel :D)! 

A mérést a legnagyobb méréshatárnál kezdjük, és a mért érték alapján csökkentjük a méréshatárt, ha szükséges. Először tehát a 10Amperes méréshatárt választjuk ki. Ennek külön csatlakozója van a multiméteren, melynek felirata 10A = MAX. Ide dugjuk a piros kábelt. A fekete mérőzsinór a COM csatlakozóba kerül.

Az ábrán látható, hogy az izzólámpán 0,22 A (220 mA) áram folyik keresztül. Na és mi látható még? Az, hogy a multiméter- akár az egyenfeszültségnél- az egyenáram mérése során is figyel arra, hogy polaritáshelyesen csatlakozunk-e. 
 A csatlakozás helyesen tehát: 





És ez is helyes természetesen:

Látod, mindig van választás :) 

Namost ahhoz képest, hogy elvben 100mA már halált okozhat (azért elvben, mert a halálos áramütéshez negatív konstelláció- értsd: kedvezőtlen körülmények együttes megléte- )kell ez egy elég nagy érték két ceruzaelemtől...

Adódik a kérdés: mérjünk- e kisebb méréshatárnál, vagy sem? Ezen meditálj kicsit. 



A következő, alacsonyabb méréshatár 200 mA. Meg tudunk mérni 220 mA-t ezzel? Nem, nem fog sikerülni. Azt fogja mondani a műszer, hogy 1, vagyis 1ügyű vagy, ha nem jöttél rá :)

Itt megemlíthetném még Ohm törvényét- ami a feszültég/áram/ ellenállás összefügését mutatja- de nem teszem. Amit lehet mérni, azt szerintem mérjük, amit pedig - CSAK- számolni tudunk, na azt elég, ha számoljuk. A gyakorlat híve vagyok minden téren az elmélettel szemben. Próbáltam, de nem tudok azonosulni az elmélkedő szakemberekkel. Mea culpa :)





Viszont van más, amit írásra érdemesnek tartok! 
 
Például azt, hogy ezzel az autó nyugalmi áramfelvételét meg tudod mérni, de az indítóáramot már semmiképp. 
 
Meg még azt, hogy ez a műszer nem mér váltóáramot! És ez nem egyedi, sok ilyen ócska belépő kategóriás példány csak egyenáramot mér. A magam részéről ez rendben is van, de őszintén, a való életben szerintem kevesen vannak, akiket az érdekel, hogy egy ZSLizzó vagy egy LED mekkora áramot használ- itt most nem a napi szinten vagy szakmaszerűen elektronikával folglalkozókról beszélek, hanem a kéményseprőről, a vájárról, meg a barkácsolókról például. 
Viszont sokunkat érdekelhet például, hogy egy hálózati villamos eszközünk vajon mennyit legel a konnektorról. 
 

Váltakozó áram

 
A váltakozó áram mérésére létezik egy egyszerű és kellemes megoldás, ez pedig a lakatfogó. A lakatfogó egy olyan eszköz, amit szerintem méltatlanul mellőz a felnőttfilmes ipar szado-mazo szekciója :D 


Ezek a lakatfogók. Legtöbbjük egy lebutított multiméter, ami nagy- az egyszerűbbeknél is több száz A- váltakozó áramot tud mérni, és olyan is van, ami nem buta, meg olyan is, ami még egyenáram mérésére is alkalmas a vezetékek megbontása nélkül. Ha csak egyetlen multimétert akarsz birtokolni, én azt tanácsolom, hogy egy közepesen okos lakatfogót vegyél. 

A lakatfogó a váltakozó áram mágneses hatását használja a méréshez. Ezen alapszik a transzformátor működése is.

Jöjjön a skicc, és meglátod milyen jó! Rögtön kettőt is veszel majd, mint én:)
 
Először is, hogyan nem fog működni a mérés: 

Balra egy konnektor, ami 230V 50Hz váltófeszültséget szolgáltat. Ebbe csatlakoztattunk egy forrasztópákát. A lakatfogót a vezetékre kapcsoltuk, de a kijelző nullát mutat. Na, vajon miért? 

A hálózati kábelünkben van fázis (barna drót), föld (zöld-sárga drót- itt csak zöldnek ábrázoltam), és nulla (kék drót). Az áram az elektron többlettől az elektron hiány felé halad, tehát üzemszerűen a fázistól a nulla felé. Érdekesség, hogy amennyi áram folyik a fázisvezetőn a fogyasztó felé- itt a forrasztópáka- , ugyan annyi áram folyik a fogyasztótól a nulla felé, csak a két áram iránya ellentétres lesz. Egyik dróton megy, másikon jön, és ha ezeket egymás mellett helyezzük el, a lakatfogó nem tudja mérni- mondjuk, hogy a mágneses mezők kioltják egymást. Érthető? 

Így kéne mérni: 

Tehát vagy a fázis vezetékét, vagy a nulla vezetékét mérjük csak a lakatfogóval, és így megkapjuk a fogyasztón átfolyó áram erősségét, ami jelen esetben 0,1A (100mA). 

Ha valaki figyelt, akkor most nyilván felhördült: Dehát azt ítad, hogy egyszerű és kellemes megoldás! Ehhez meg kell blankolni a külső szigetelését a plazmatévé tyúkbelének! 

Én nem hazudok. Mutatom a titkos eszközt:  

Igényel némi beruházást, de megéri! 

Egy dugvilla, némi kábel- lehetőleg színhelyes- és egy lengődugalj. Ezt bármilyen mérendő hálózati fogyasztó elé beteheted, és akkor valóban egyszerű és kényelmes lesz a mérés lakatfogóval.

Mire jó ez az egész? 

Mittudomén! Hálózati áram mérésével felderíthető néhány hiba. Például megbizonyosodhatunk róla, hogy egy gép működik vagy sem. Ha vesz fel áramot, akkor működik(legalábbis részben), ha nem, akkor nem. Ez mondjuk egy elég hülye példa volt. 

Ha biztosítékot akarunk valahová tenni, akkor mérjük az áramát, és az alapján lehet választani. Ez már hasznos, nem? 

Éééés, van itt még valami. Van egy összefüggés, amit tudom, hogy tanultál fizika órán, csak jobban érdekelt az osztálytársnőd csöcse vagy a kosarazás, vagy már egyszerűen elfelejtetted. 

Az elektromos teljesítmény

Oké, tudom, van teljesítménymérő, nem is egy ökör ára, de...tételezzük fel, hogy nincs, viszont kíváncsiak vagyunk! 

Az elektromos teljesítmény az elektromos áram munkavégző képessége. 

Jele: P , Mértékegysége: Watt ,  mértékegységének jele: W. Gondolom ismerős. 

Mondtam, hogy nem vagyok számolós, de ez hasznos és értelmes számolás lesz, megígérem! 

P = U x I

Tehát a teljesítmény egyenlő a feszültség és áramerősség szorzatával. 


Szóval, ha tudjuk, hogy a hálózati fesz 230V körüli- a méréskor ez 221Volt volt- , és megmértük a pákán átfolyó áramot- 0,1A- akkor könnyedén kiszámolhatjuk a páka teljesítményét: 221V x 0,1A = 22,1 Watt.

Ebből azt tudjtuk meg, hogy ha egy órán keresztül üzemeltetjük a pákát, akkor az 22,1 Wattot fog fogyasztani, ami a villanyórán 0,0221 kWh (kiloWattóra) fogyasztásként fog jelentkezni. 

A kiloWattóra- amiben a rablók mérnek- nem olyan misztikus dolog. Egy kWh az 1000Watt (1kW) elektromos telejsítmény elhasználása 1 óra (60 perc) alatt. 

Tehát egy darab 1000 Wattos eszköz 1 óra időtartam alatt (egy órát használjuk) 1kWh energiát használ el- a villanyóra szerint.  

E (kWh) = [P (W) x t (óra)] / 1000

Vagy vegyél egy teljesítménymérőt, és kész :) 
Gondolom eleged van már az áramokból :) Lépjünk tovább, tekerjünk a forgókapcsolón!
 

Diódavizsgálat

 
Sok multiméternél egy mérőállásban mérjük a diódát és a folytonosságot, én külön írom őket. 

A dióda, mint áramköri elem, főleg egyenirányításra alkalmas. Vannak speciális fajtái, amik közül a LED, mint fényemittáló/ fényt kibocsátó dióda (Light Emitting Diode) biztos, hogy ismerős, és talán hallottál már Zener diódáról is, de valószínűleg nem ismerős az Esaki vagy az alagút dióda(e kettő ugyan az amúgy), vagy a Schottky dióda. A spéci diódák spéci dolgokat tudnak- plusz erő, max élet, legyőzhetetlenség XD- , ezekre nem kívánok kitérni. 

A multiméter elvileg a nyitóirányú feszültségét fogja megmondani a polaritáshelyesen mért diódának. Se többet, se kevesebbet. A nyitófeszültség az a feszültségérték amelytől a helyesen áramkörbe kötött dióda az áramot átengedi magán. Kicsit kacifántos. Úgy képzeld el a diódát, mint egy egyirányú szelepet- ami például a biciklikereked tömlőjén van. Az egyik irányba átengedi a levegőt (áramot), a másik irányba nem. Amerre átengedi, van egy minimum mennyiség, amit képes átengedni, ez a nyitófeszültség. Ezt speciel egy külön bejegyzésben szépen és részletesen el tudnám magyarázni, de itt és most...nem vagyok úgy öltözve :) 
 
 A dióda: 
 
 
 

A dióda mérése: 


 Piros mérőzsinór a V Ω mA csatlakozóba, fekete mérőzsinór a COM csatlakozóba kerül. A forgókapcsolót állítsuk a dióda rajzjeléhez. 
 
Amennyiben polaritáshelyesen mérjük a diódát, a multiméter kijelzőjén elvileg megjelenik a nyitófeszültsége, milliVoltban. Azt mondja a dög, hogy 595 mVolt. Ezzel az értékkel aztán előrébb vagyunk! 
Nade a lényeg, hogy hétköznapi felhasználás során el tudjuk dönteni, hogy a dióda jó vagy sem, illetve kis keresgélés után azt is meg tudnánk állíptani, hogy miből készült, vagy milyen típusú a dióda. 
Ezek közül csak a jó/ rossz vizsgálatra térek ki. Vélhetően jó a dióda, ha polaritáshelyesen csatlakoztatva 100- nál nagyobb értéket jelez a műszer, fordítva csatlakoztatva pedig végtelen nagy- nem megjeleníthető- értéket, tehát egyest mutat (némelyik OL- t). Vélhetően rossz a dióda, ha mindkét esetben ugyan azt az értéket kapjuk. Általában vagy szakadás - egyes, végtelen nagy érték kijelzése- vagy zárlat jelzi a dióda működésképtelenségét.
 

Folytonosság vizsgálat, szakadásvizsgálat, csipogó


Az örökzöld, mindenki kedvence :) Mikor mércét veszel, figyelj rá, hogy tudjon csipogni! Nem vicc, van amelyik nem tud, csak siváran jelez valamit a kijelzőn! 

Ez egy olyan primitív funkció, amihez még ábrát sem készítettem :) 

Piros mérőzsinór a V Ω mA csatlakozóba, fekete mérőzsinór a COM csatlakozóba kerül. A forgókapcsolót állítsuk a csipogó jelre, némely multinál együtt van a diódával, automata méréshatárosoknál meg sokszor külön gombbal kell kiválasztani, hogy ellenállást mérjen, szakadást vizsgáljon, vagy krumplit pucoljon. 

A műszer csipogója csipog, amennyiben a mért dolog ellenállása kisebb, mint 50 Ohm. Van amelyik mércénél ez az érték nagyobb, 100-150 Ω, de mindegyik az ellenállást figyeli. Ennyi az egész. 
Lehet ezzel is diódát vizsgálni, LED et tesztelni, kábelhibát felderíteni, a felhasználásnak csak a képzelet, és a szabadidőnk szab határt! Jó mérést! :) 
Ja, még annyi: Feszültség alatt lévő vezetéket/hosszabbítót, alkatrészt ne csipogtassatok! Jobb a békesség, az élet értékes! 

Na, mit tud még ez a nyomorult gép kis masina ? 

Á, igen! Tranzisztor egyenáramú erősítési tényezőjét is meg tudja mérni! De ku#&@ jó!



Mindenkiben él két farkas. Az egyik jó, a másik gonosz. Melyik farkas lesz az erősebb? Amelyiket eteted. 
 
Szeretném azt hinni, hogy én a jó farkast táplálom, de még ha a legjobb szándék is vezet, akkor sem látom az értelmét, hogy még egyszer ennyit írjak csak a tranzisztorról, mint amit eddig az egész mindenségről írtam. Hiába is fognék bele, hogy PN átmenet, Bázis, kollektor, emitter, ha nem tudsz róla semmit, nagyon messziről kéne indulnunk. Szerintem érzed, hogy én fogom a kezed mikor csak tudom, de ez egy annyira összetett dolog, és legyünk őszinték, szükségtelen is. Ma már mindenki UTP kábellel a seggében mászkál, ha kíváncsi vagy mondjuk egy BC 182- es tranyó h21 értékére, fecsapod a netet, bepötyögöd, és kiadja. Íme: 
 
 A multiméter használati utasításában egyébként szerepel, hogy mekkora feszültséggel és mekkora árammal teszteli a tranyót, ugyanis amint látod fent, nem mindegy.

 Ennek a mérésnek régen- mikor még nem volt ennyi szabadon hozzáférhető információ a világban, mert a Pterodactylusok mindig leszaggatták a légvezetékeket- volt értéke és értelme. Ma már csak egy rétegnek van erre szüksége, legalábbis az én nézőpontom szerint. 
 Nade azért itt egy skicc, amit megértesz belőle azt megérted, amit nem, azt meg nem :) Oldalt fenn meg alul tudsz kérdezni :)

+1 trükk: 

 


Hőmérséklet mérés

Ez egy praktikus dolog. Érdemes olyan műszert venni, ami tudja! 

A méréshez tartoztik egy külön mérőszonda, amit a  V Ω mA csatlakozóba, és a COM csatlakozóba kell bedugni.

Erről pont van egy képem:


Még egy gyakorlati példa: 

Láthatod, hogy ha precíz akarsz lenni, ehhez már két multiméter kéne: egy az ellenállás méréséhez, egy pedig a hőmérséklet méréséhez.

Érdemes megjegyezni, hogy a hőmérséklet mérés pontossága nem a legjobb a multimétereknél. - ennél  +/- 5 %-, tehát például keltetőgépet nem tudsz velük beállítani :) Természetesen ez minőség függvénye !


Bízom benne, hogy  mindenről hallottál, amiről akartál. Kívánok biztonságos mérést, hasznos időtöltést, boldog életet! Szeressétek egymást!




A leírást a legjobb tudásom szerint készítettem, törekedtem az egyszerűségre és érthetőségre. Azt kívánom, hogy mindenki- de legalább, akivel egy nyelvet beszélek- értsen mindenhez, amihez érteni lehet és érdemes, minimum alap szinten. Megkérlek, ha hibát találsz valahol, írd meg a hozzászólásoknál, vagy használd jobbra fenn a kapcsolatfelvételi űrlapot! Ha Te egyszerűbben vagy jobban el tudod magyarázni bármelyik részt, azt se tartsd magadban! Köszönöm, hogy elolvastad, köszönöm, ha segítesz! 


Bejegyzések, melyekben multimétert használtam: 

 
 
 
 

6 megjegyzés:

  1. Köszönöm!!!! Szuper leírás!

    VálaszTörlés
  2. Nagyon remek leírás, köszönöm! Mindent megtaláltam benne, amit kerestem a multiméterrel kapcsoltban! A sajátos humor a komoly tartalom mellett külön piros pont! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szívesen! Köszönöm a visszajelzést :-)
      A piros pontot külön köszönöm, nagyon hasznos. FEL IS TETTEM A BILLENYTŰZETEMRE A CAPS LOCK FELIRAT MELLÉ XD

      Törlés
  3. Koszonom a humoros tanorat :) Auto generatort javitok majd . Alkatresz csereket tervezek rajta. Nem art a dioda meres is :), meg a rajtalevo egyeniranyito merese ... stb. "Tulni tanulni tanulni " (Lenin) :D. Udv: F G angliabol. nincs ekezet a billentyumon . Szep napokat!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm a visszajelzést! Váljék egészségedre és hasznodra, amit tanultál/ olvastál! Ajándékba küldök pár ékezetet, itthon van bőven: " " " " " " " " " ", ˝ ˝ ˝ ˝ ˝ ˝ ˝ ˝ ˝ ˝ ˝ ˝ ˝ ˝ ˝ ˝ ˝, ¨ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨ , ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ ´ :D Használd egészséggel!
      Sok sikert a javításhoz, üdv az anyaföldről!

      Törlés