A nem túl távoli múltban, egy júniusi nap hajnalán arra ébredtem nagy nehezen, hogy a nejem szólongat: valahol csöpög a víz. Serényen átfordultam hát a másik oldalamra, mint a medve februárban- nem vagyok egy kifejezett koránkelő típus, mert ugye aki korán kel, az aranyat lelhet, nade aki az aranyat elhagyta, az még korábban kelt vélhetőleg... Az asszonyt persze férfiasan megnyugatattam: biztos csak álmodtad, dehogy csöpög, akkor hallanám...
Csak nem hagyott a bestia, úgyhogy felpattantam - mint a kőangyal a fejfa mellől- és kihaladtam a fürdőbe.
Tényleg csöpögött a víz. A vilannybojlerből.
Megtettem, amit a haza megkívánt: lezártam a hideg vizet, hogy a nyomás megszűnjön, kinyitottam ugyanezen okból egy rövid időre a csapot is- a meleg oldalit, vagy mittudmén minek mondják a pirossal jelzett oldalt a beavatottak- és persze odaraktam egy lavórt a bojler alá, hogy ami víz ki óhajt jönni, az abba kerüljön. Ezek után még azt is megtettem, hogy kislattyogtam és lekapcsoltam az éjszakai áramot, hajnalban. (Amúgy nem éjszakai az már, hanem vezérelt) . Mire visszatértem a mosdóba, már nem csöpögött, így visszafeküdtem aludni.
Az az igazság, hogy lehet arra számítani- NEM VÁRNI!!!- , hogy a dolgok elromlanak. Ezek miatt keseregni kár, és ha másképp nem is, hát fejben fel kell erre készülni- persze érdmes fizikai szinten és nem utolsó sorban financiálisan is... Ez a bojler 7 éve üzemelt úgy, hogy egyszer sem takarítottam ki, nem cseréltem anódot benne, nem ellenőriztem. Tudtam már mikor megvettem, hogy én ezt majd csak akkor fogom szétszedni, amikor tönkremegy. Ez nem feltétlenül követendő példa, majd megérted miért. Nade a lényeg, hogy mikor visszatértem az ágyba, már pontosan tudtam, hogy eljött a napja egy új bojler beszerzésének. Reggel felkelés után azért egy rövid szemrevételezéssel és próbával megállapítottam, hogy nem alul- ahol szétszedhető- ereszti magából a vizet, ergo ha akarnám sem tudnám eredeti állapotába varázsolni. Nameg nem is akartam. Pénz a zsebbe, én az autóba, elmentem és vettem egy másik bojlert. Ja, ide el lehet amúgy jutni ám, hogy ne okozzanak gondot az ilyen kiadások. Mondanám, hogy takarékoskodni kell, de ez nem igaz. Egyrészt nem hiszek a pénzzel való takarékoskodásban- helyette a megfontolt költekezés híve vagyok-, másrészt meg abból lehet takarékoskodni, ami van- és az embereknek általában nincs... Én úgy szoktam, hogy ha van, akkor hagyok tartalékot, mondjuk úgy, rendelkezem likvid tőkével :)
Éveket sőt évtizedeket szántam arra, hogy megtanuljak problémákat megoldani- egyedül. Nem feltétlenül a dicsőségért, hanem magam miatt. A szabadság szerelmese vagyok, szabad meg úgy lehetsz, ha nem függsz másoktól. Ez pedig nem egy túl könnyű út, nem való mindenkinek...
Akkor jöjjön a műszaki tartalom a sok mellébeszélés után:
Ez a megboldogult bojler, még a helyén. 80 literes, Cumulus- esőfelhő? - nevű. Nem volt rossz készülék, vagyishogy jó volt hét évig mindennemű karbantartás nélkül. Szerintem ez nem rossz a mai viszonyok között.
Onnan lehet egyébként tudni, hogy gond van- lesz- a villanybojlerrel, hogy megnő a fogyasztása, sokat/ gyakran fűt, kattog pattog serceg hangos. Majd még ezt cizellálom lentebb. Ahhoz, hogy ezt levegyük a falról először is le kell engedni a vizet
belőle. Szerintem én nem bírnék leemelni egy mázsát két méter magasból,
de sosem próbáltam, megaztán nem is volt rá szükségem- a bojlernek is
van súlya, plusz a 80 liter víz az ugyan annyi kiló ugye.
A bojler felépítése
Jó az ilyet tudni, mert szerintem sokan gondolják úgy, ahogy nincs :)
Amit érdemes megfigyelni az az, hogy a melegvíz cső- amin a melegvíz kijön- az felér egészen a tartály tetejéig. A hideg az meg nem. Ebből az következik, hogy a melegvízcsövön keresztül nem lehet a vízmelegítőt vízteleníteni.
A víz leeresztése
A víz leengedésére karbantartáskor is szükség van, ennek menete a következő:
0. Ha tervezett a karbantartás, akkor előző este mosogassatok el, fürödjetek meg, cseréljetek vizet az akváriumban, mert ki tudja mit hoz a holnap, mibe futsz majd bele... Az sem hülyeség, ha még a víz 'kihasználása' előtt minimumra állítod a bojler hőfokszabályozóját vagy eleve leválasztod/ lekapcsolod az áramról. Így ugyanis nem forró vizet kell majd leengedened a tartályból, hanem csak langyosat.
1. Áramtalanítás. Ez legyen az első. Kapcsold le a vezérelt áram kimegszakítóját, sőt, ha van- remélhetőleg van- életvédelmi relé a körön, akkor azt is!
2. Zárd el a bojlerhez menő hideg víz csapját. Jó esetben van egy olyan csapod, ami csak a bojlert választja le a vízhálózatról.
3. Rövid időre nyisd meg a melegvíz csapját. Ez azért kell, hogy nyomásmentesítsük a tartályt. Mivel ez zárt rendszer (ha a csapok zárva vannak :) ), hiába zártuk már el a hideg- bemenő- vizet, a tartályban a nyomás maradt ahol volt. Ha már nem jön víz a melegvizes csapból, akkor zárd el!
4/a. Ha ilyen, vagy a Hajdú féle biztonsági szelep van a bojler előtt, akkor rácsatlakozol egy csővel a csonkra, a műanyag csapot 'kinyitod' majd kinyitsz egy melegvizes csapot is a lakásban- hogy ott levegőt kapjon a rendszer- és leengeded a vizet. Ez egy kb negyed/ fél órás procedúra lesz, mert kicsi az átmérő, amin a víz ki tud folyni.
Én nem vacakoltam a csappal, lekaptam a flexibilis csövet, mert úgyis le kellett vennem a bojlert a helyéről...
4/b. Ha nem csapos a biztonsági szeleped, akkor készíts lavórt, vödröt a bojler alá. A bemenő hideg vizet zárd le, és a melegvizes csapot is tartsd zárva!
Szereld le a bemenő hidegvíz flexibilis csövét a biztonsági szelepről! Tehát a szelep még marad a bojleren, csak a csövet veszed le róla. Itt meglesheted a mértetét. Szerintem a legtöbb bojler csatlakozása 1/2 collos, de figyeld meg a magadét :)
Ekkor még - normál esetben- nem fog víz távozni a bojlerből, mert a bizti szelep benntartja. A flexi csőből jön majd valamennyi, ezért kell a lavór.
Tervezd meg a dolgokat! A következő kell: egy ilyen vagy hasonló tömlővég és egy ehhez való slag, amin keresztül valahová elvezeted a bojleredből a vizet. Lehet ez vécé, kád, mosdó, de akár az ablakon is kilógathatod a slagot, vagy a bejárati ajtón keresztül felmoshatod vele a lépcsőházat...
A teória az, hogy mivel a melegvizes csapot zárva tartjuk, nem fog kizúdulni mind a 80- száz liter víz a bojlerből, mikor letekerjük a biztonsági szelepet- vákuum keletkezik a tartályban és benn tartja a vizet. Hogy a gyakorlatban mennyi is lesz az ami kifolyik, nem tudom megmondani, ezért kell a lavór meg a gyorsaság :)
Most akkor felkészülten letekered a biztonsági szelepet és feltekered a tömlővéget a slaggal, majd kinyitsz valahol egy meleg oldali csapot. Ekkor kellene kiáramlani a víznek a bojlerből. Remélhetőleg sikerül.
Pár liter víz és némi (sok) vízkő mindenképp maradni fog a tartályban.
Igazándiból a bojlerek bekötését így kellene kialakítani:
A bemenethez T idom, oldalra egy csap (valami megbízható, a képen csak demonstrálok), alulra egy közcsavar, abba a biztonsági szelep, arra meg a flexibilis bekötőcső.
Ilyen konstellációval akár egy mezei gyorscsatlakozós slaggal ki lehet kapni a vizet a bojlerból. Megéri kiépíteni szerintem. A T idom, a csap meg a közcsavar kb két doboz fekete Dunhill ára...
A karbantartás folytatása
Ha leengedtük szépen ügyesen a vizet, akkor alul a műanyag burkolatot kell eltávolítani. Ezután az elektromos vezetékeket kikötjük- korábban már áramtalanítottunk, igaz? A teljesen laikusoknak és/vagy feledékenyeknek javaslom, hogy jelöljék meg a drótokat vagy fotózzák le a még meglévő kötéseket!
Ezután kb ilyesmit látunk és teszünk:
Az alsó lapot- szervíznyílás :D- le kell szedni. Körben kihatjuk a csavarokat majd biztonságos helyre tesszük őket- már ha vissza is akarjuk rakni. Szerintem minden jó háztartásban van pár salgó csavaranya (nyolcas anya) amúgy...
Ha ezzel megvagyunk és a platni még a helyén, óvatosan feszítsünk alá csavarhúzóval. Arra készüljünk, hogy akár már a csavarok kihajtásakor, de legkésőbb az aláfeszítéskor víz és trutymó fog távozni a tartályból. Az odakészített lavórba érdemes rakni egy felmosórongyot vagy- ha az nincs, mertt modern a háztartás- valami szennyes ruhát a mosógépből, hogy ne fröcskölje össze a falat és a padozatot a víz.
Nekem itt már 'könnyű' dolgom volt, mert az udvaron szedtem szét a tartályt. De karbantartáshoz nem kell ám levenni :)
Ha megakad kifelé jövet a dolog, az azt jelenti, hogy a vízkő szétnyomta a fűtőszálat/ betétet (nem tudom, melyik az egzakt megnevezés). Ilyenkor óvatosan benyúlva ki kell kapargatni némi vízkövet és összenyomni a betétet kissé. Ki lehet venni, az biztos!
Itt is van. Hát ez vízköves! Az a rozsdás fémrúd az anód tartója...
Én, ha karbantartásról lenne szó, ezt a fűtőszálat nem tenném vissza. Nade ez- ahogy már jeleztem- hét évig üzemelt hozzányúlás nélkül. Normál körülményeket feltételezve (értsd elfogadható vízkeménység vagy valamilyen vízkezelés alkalmazása) a karbantartást két három évente érdemes elvégezni. Drasztikus vízkeménység mellett akár évente lehet szétszedni és takarítani a bojlert, ha valaki meg szeretné hosszabbítani az élettartamát, vagy érzékeny az áramfogyasztásra. Amennyiben ezt szerelővel csináltatjuk, akkor nem biztos, hogy anyagilag megéri, de erre még később kitérek.
Nagyjából megtakarítva. A takarításhoz folyóvizet, körömkefét, esetleg rézkefét használhatunk. Lehet ecetezni is, de szerintem felesleges fémtisztára takarítani, mert napok alatt lerakódik úgyis újra a vízkő. A vízmelegítő tulajdonképpen egy háztartási vízkőcsapda...
Ez egy rúdnak tűnő cső . Ebben van a termosztát hőmérője.
Ez a termosztát. Simán le lehet húzni az alaplapról, könnyen cserélhető. Nem hülyeség lekapni a platniról karbantartás előtt, mert nem vízálló.
Itt van kivéve, hogy ilyet is láss :)
Az anód
Az anód anyaga valamilyen magnézium ötvözet. Arra szolgál, hogy a tartályt megvédje a galvanikus korróziótól, vagyis az átrozsdásodástól. Egyszerűen szólva arról van szó, hogy az anód (anyagánál fogva) könnyebben rekcióba lép az oxigénnel (a rozsdásodás ugye oxidáció), ezért ez hamarabb fog korrodálódni, mint a vastartály.
Ha bonyolultabban akarnám magyarázni, akkor azt mondanám, hogy különböző a fémek elektronpotenciálja. A magnézium negatívabb a vasnál, a réz meg pozitívabb. Ezek mivel fémesen kapcsolódnak egymáshoz és ráadásul vízben fürdenek, hatással vannak egymásra IS. Vagyis nem csak arról van szó, hogy a víz lép reakcióba a fémel, hanem például a réz gyorsítja ezt a folyamatot. Az anód a legnegatívabb elektronpotenciálú fém a rendszerben, vagyis őt a legkönnyebb 'felemészteni'. Utána következik a vas.
Ezért fontos az ellenőrzése és szükség esetén a cseréje.
Semmi köze a vízkőhöz, azon nem segít. Semmi köze a földeléshez és a hálózati áramhoz. Ha csak simán összekötnénk egy magnéziumötvözetet és egy vasrudat és behelyeznénk őket egy vízzel teli vödörbe, akkor is hamarabb 'fogyna el' a magnézium mint a vas. Ha ugyanezt a kísérletet rézzel és vassal végeznénk, akkor a vas 'fogyna el' hamarabb. A melegítéssel és azzal, hogy réz is van a rendszerben a folyamatot gyorsítjuk.
Az anód tehát csak és kizárólag a vas tartályt védi, mondhatnók feláldozza magát. Állítólag ilyen a hősi halál...
A vízkő
A vízkő az ilyen :) Ott van a vízben oldott állapotban arra várva, hogy kicsapódhassék és lerakódhasson. Ideális körülményeket teremtünk neki a tárolós vízmelegítővel.
Az vele a gond, hogy felhalmozódik és ott marad. Nézzük csak meg újra, milyen is a bojler belülről:
Naszóval. A vízkövesedés a fűtőszálon kezdődik, innen terjed tovább. Mikor összegyűlt egy jó adag ami képes leválni a fűtőszálról, akkor az elkezd felhalmozódni a tartály aljában. Ez okozza egyébként a zajokat a bojlerben: felfűtésokr úszkálnak a részecskék, valamint mikor megnyitjuk a csapot és friss hideg víz áramlik be alul, akkor ez szintén megmozgatja a kolóniát. A vízkő bevonja a fűtőszálat és körbeveszi a hőmérőt védő csövet is. A beágyazott fűtőszál gyengébben, lassabban fogja a vizet felmelegíteni, ez pedig többletfogyasztást fog okozni. A másik gond, hogy ha elég vízkő összegyűlik ahhoz, hogy ellepje vagy bevonja a hőmérőt, akkor az nem valós értéket fog közölni a termosztáttal. Elképzelhető, hogy a víz már mondjuk hatvan fokos, de az érzékelő a vízkő miatt ezt kevesebbnek gondolja, ezért további fűtésre sarkallja a fűtőbetétet. Kialakul egy olyan ördögi kör, amiben az energiafogyasztás folyamatosan nő a készülék élettartama- de a fűtőszálé biztosan- pedig elkezd csökkenni.
Ennek megelőzésére szolgálna a rendszeres karbantartás, amit nem szívesen végez vagy végeztet a legtöbb ember.
A külső vízkőmentesítőkről még néhány szó. Kifejezett, illetve hosszú távú tapasztalatom nincs ezekkel, ezt jó ha tudod. Ne hagyatkozz rám, megkérlek! :D
Mágneses, vízkőmentesítő.
Kb egy éve használom, nem tudom még, hogy ér-e valamit, illetve azt mondom, hogy a vízforralót két/ három havonta elég takarítani. Elvben a vízkő lerakódását akadályozza mágnesezéssel. Mielőtt
valaki elvetné az elvet megnyugtatom, hogy a mágnes hat a vízre, csak az nem biztos, hogy a vízkőre is. A már meglévő, kicsapódott vízkőre nincs hatása.
Minden esetre amennyiben szétszedem majd a bojlert takarítás végett, berakok ide képeket, hogy lássuk mennyire volt hatékony. (Az új bojler ugyanis már eleve erre az
ágra lett kötve, vagyis magnetizált vizet kap majd csak.)
Létezik még kémiai (gyantás, meg foszfátozós, meg mittudomén milyen egyéb) vízkőmentesítő is, amit a készülék
elé vagy a komplett hálózat elé kell bekötni. Elvben ezek vízlágyítók, melyek oldják a vízkövet okozó anyagokat- tehát a víz keménysége is változik használatukkal-, de nem rendelkezem mélyreható ismerettel, így nem tudok róluk nyilatkozni. (dehogyisnem: még több vegyszer a beledbe...) Vélhetően működnek, mert a kémia általában szokott. Keresgélj
a neten, ha érdekel a téma!
Van még elektromos, elektromágneses vízkőmentesítő. Ilyet lehet venni komplett egységként vagy akár össze is pákázható otthon a neten található kapcsolások valamelyike. Amennyire rálátásom van, ezek hatékonyak és kényelmesek, mert egyszerűen csak rá kell tekerni két szál drótot a vízcsőre, utána táppal ellátni a kapcsolást és kész. Rezgéskeltő egységek, a rezgések meg hatnak mindenre a mágnesekhez hasonlóan. A víz keménységét ugyan nem befolyásolják, de teoretikusan a már lerakódott vízkövet is képesek feloldani, ami előnyös, ha tényleg működik. Nincs tapasztalatom velük, de elképzelhető, hogy a hosszú téli esték valamelyikén fogok építeni egyet...
Utoljára hagytam a házi praktikát, miszerint tekerjük lejjebb a termosztátot, csökkentsük a hőfokot (Ezzel elvebn spórolni is akarnának a népek amúgy...). Kompromisszumos megoldásnak tartom. Ha azt feltételezzük, hogy a fogyasztó- már aki megveszi a bojlert- annyira túlméretest vesz, hogy elég neki, ha félgőzön üzemel, akkor akár jó is lehet. Az biztos, hogy alacsonyabb hőfokon kevesebb vízkő rakódik le, ezzel senki nem vitatkozik. Ami viszont homlokráncolásra adhat okot, az a legionella baktérium. Ez persze csak akkor valós veszély szerintem, ha sokáig nem használjuk a bojlert és áll benne a langyos víz, illetve sosem melegíttetjük fel 60 C fok fölé.
Na akkor most a mese folytatása következik, ebből már nem lesz számonkérés!
Ahogy én jártam :)
... így jár az ember életibe' , ha nem hal meg idejébe' .
Azt tehát már olvastad, hogy csöpögött a víz a bojlerből, meg azt is, hogy vettem egy másik bojlert. Nade miért is, és mik egyebek történtek?
Meg kell mondjam, rendkívül gyűlölöm a vízszerelést. Emlékszem valamikor régen, kora gyermekkoromban volt egy homokozóm. Nagyapám erőst barkács hajlamú és ügyes kezű ember lévén gyűjtötte az anyagokat, egy nagy szilvafa alatt egész halom vascsöve meg szerelvénye volt várva a majdani felhasználásra. Én ezekből az elemekből gyakorta építettem kacska kis kezeimmel felszín alatti csőhálózatot a homokozóba. Ahogy sikerült összerakosgattam a rozsdás és keszekusza darabokat, betemettem őket, majd a rendszert feltöltöttem vízzel és figyeltem az eredményt. Mindig ersztettek a tákolmányaim. Valószínű, hogy a sorozatos gyermekkori kudarcok nyomták rá a súlyos bélyeget a vízszereléshez fűződő viszonyomra... Valahogy úgy van, hogy megcsinálom, de az a ritka, hogy elsőre jó. Illetve már nem ritka, de erről még később szót ejtek. A lényeg, hogy nem kenyerem a vízszerelés. Én ezért hajlandó vagyok fizetni, ha valaki korrekt és rendesen megcsinálja, csak ilyet eddig nem találtam, és ha belenézek az oktatási rendszerünkbe, akkor nem is igen fogok...
Maradjunk tehát annyiban, hogy ha lehet, nem keresztezem a víz útját. Ezért is határoztam úgy, hogy mellőzöm a bojler karbantartását, és majd ha megmihálylik, inkább cserélem. Ez ugyan nem feltétlenül költséghatékony megoldás, de legalább redukálható a buziskodás a vízzel. Nekem ennyi végülis elég volt akkor.
Ott tartottam tehát, hogy le volt eresztve a víz a nyolvan literes megboldogult tárolós vízmelegítőből.
Csak két csavart kellett kihajtani és lekapni a falról. Hanyagoljuk a tényt, hogy a bojler mögötti falat évek óta nem tettem rendbe. Majd meglesz. Nem értek hozzá XD
Ja és kedves hölgyek: Ha a férfi azt mondja, hogy pár héten belül megcsinálja, akkor nem kell ám kéthavonta zargatni, hogy mikor lesz már kész! :)
Amúgy van, ami nekem prioritás és van, ami nem. Rövidnek érzem az átlagember életét ahhoz, hogy holmi falfestésre fecsérelje az idejét :D
Jó nagy kulcs, mi?
A helyzet az, hogy a méret igenis számít. Csak sokan azt nem veszik figyelembe, hogy passzolni is kell ám annak a méretnek! Van úgy, hogy gond, ha nagy...
A benti szereléseknél egyébként az a legfontosabb, hogy a macskák ne ébredjenek fel, illetve maradjanak távol a munkaterülettől. Ha segítenek, akkor kétszeres idővel lehet számolni :)
Igen, az egyik fület kiakasztottam, és ezt büszkén le is fényképeztem! A falat hagyjuk. Ha fenn van a bojler, nem látszik annyira, hogy hatással legyen rám. Nejem ezt másképp gondolja persze...
Levettem a bojlert és kivittem a nálunk lakó farkasnak. Azt mondta köszöni, nem óhajtja.
Amúgy a bojler le és felszereléséről egy gondolat! Egy egészséges, átlag férfi szerintem egyedül meg kell tudjon mozgatni legalább ötven kilót. Mikor fiatal voltam, -helyesebben kevésbé voltam koros mint jelenleg- ekkorák voltak a cementeszsákok. A tartály 20- 40 kiló körül van csak, de magasan, és attól, hogy meg tudsz valamit tenni, nem feltétlenül kell megtenned. Én megoldom és meg is fogom oldani ezeket magam- mert így döntöttem-, de nem biztatlak és nem javaslom, hogy kövesd a példám! Kérj meg valakit, ketten könnyebb, felesleges vagánykodni. A bojler formája amúgy is elég fura, mondhatni rossz a fogása. Kényelmetlen a fel és levétele, ez az igazság.
Ekkora a 80 literes bojler egy két hektós műanyag hordóhoz viszonyítva. Hogy mit kezdesz ezzel az információval, abba nem kívánok belegondolni :)
A tetején jött ki a víz. A szétnyílást nem én csináltam a gumikalapáccsal, azzal csak le akartam venni a felső műanyag sapkát. Nem sikerült, így fennhagytam. A szigetelés- valami pur hab féle- még elég jól fogja.
A fűtőszál és az anód tartója kiszerelés után.
Ez pedig a tartály belseje. Nem nagyon szép... Balra a belógó cső az a melegíz kifolyó csöve, a tratály itt most a fején áll.
Egy nem túl sikeres kép a tartályról, takarítás után.
Ez pedig egy sikeres kép a belsőről. Látszik, hogy a tetején, középen átrozsdásodott. Ezt az anód időbeli cseréje megelőzte volna...
A tartályt egyébként újra fogom hasznosítani. Valamiféle víztároló vagy puffer lesz belőle. A lukat vagy kijavítom vagy hegesztek rá egy csonkot, vagy marad így, ez még a jövő zenéje. Amúgy a neten nézelődve ezekből előszeretettel csinálnak grillsütőt, de lehetne kerti zuhany, virágtartó/ félbevágva 2 virágtartó/, disznónak vályú, tengeralattjáró makett, hóember alap, meg még egy csomó minden. Csak bojler nem.
Ez a rögzítés nem eredeti. A falon egy Hajdu bojler volt ezelőtt, és egyszerűbb volt átrakni a konzolt arról erre, mint új csavarokat berakni a falba. Gondoltam most is így fogok tenni, de az élet fügét mutatott... Vásárláskor egyébként érdemes lehet ellenőrizni, hogy a meglévő bojler és az új függesztése megegyezik-e, mert ha nem, akkor új rögzítés lesz szükséges... Van egy olyan érzésem, hogy most kellett volna felírni a csavarok távolságát alkoholos filccel a bojler oldalára. Vagy az elejére, pirossal ...
Az új bojler
Ariston Lydos R 100
Ilyen névvel valami komoly dologra számít az ember. Egyébként ez volt a legolcsóbb 100 literes ott, ahol vettem, 66 ezres. (A Hajdu kb kilencven ezertől indul felfelé, típustól és helytől függően. ) Miért ezt vettem, merülhet fel a kérdés. Elárulom: Nem bízom a márkákban, szerintem már egyik sem jobb a másiknál. Tisztában vagyok vele, hogy tönkre fog menni, mert erre tervezték. Akkor mi a francnak adjak több pénzt érte? Mert van egy matrica rajta? Ha lenne esetleg pingvin formájú, vagy mondjuk átlátszó, vagy valami spéci, akkor megfontolnám a többletköltséget, de így, hogy mindegyik tampon alakú, nem látom értelmét. Jó, van ilyen szögletes forma is. Abban meg két tartály van. Nem vagyok a pornó ellen, de azért tudod ki sz°°&#>jon duplán...
Amúgy itt van valahol jobbra az oldalsávban a kalocsai bolt, ahol vettem -->
Egy gyors kalkuláció: 66000/ 7 az annyi mint 9428,57142857. Vagyis évente 10 ezrest kellett volna félretenni új bojlerre, és akkor hét évente kicserélhetem (persze nem kalkulálok az inflációval, és a legolcsóbb bojlert veszem alapul). Vagy nézhetem onnan, hogy ha kétévente kicseréltem volna az anódot (meg mondjuk a tömítést) és kitakarítottam volna a vízkövet, akkor még nem kellett volna új bojlert vásárolnom- vélhetőleg.
Gyors keresés alapján egy átlag anódot postával együtt kb ötezerért lehetne kapni. Ha tehát hét évig használom a készüléket és kétévente lecserélem az anódot- szerintem ha már szét van szedve akkor cseréljük, hacsak nem újszerű-, az annyi mint 3 x 5000 vagyis 15000 Ft (feleket nem számolok, mert a nyolcadik évben lenne a következő karbantartás/kiadás). Ez persze a gép típusától és az alkatrész vásárlás helyétől is függ, kevesebb is lehet. Amúgy az anódoknak a rögzítésére kell figyelni, szerintem nagyobbat- már ami elfér a gépben- nyugodtan lehet betenni, nem gond. A fűtőszál a régiben jó volt, a tartály rozsdásodásán kívül más gondja nem lett.
Lehet még kalkulálni azzal, hogy ha magunk végezzük a karbantartást, akkor csak anyagköltség van, plusz az idő. Szerintem egy bojler karbantartására kompletten fél/egy napot érdemes számítani- na nem maga a munka végett, hannem a melegvíztől melegvízig értem. Egy emberes munka. Azt kell mondjam, úgy tűnik financiálisan megéri a karbantartás. Ha viszont nem csak a párezres anódot kell cserélni- hanem akár a fűtést vagy a komplett platnit- vagy nem magunk végezzük a karbantartást, akkor lehet, hogy csak nullára futnánk vagy akár deficitbe, vagyis anyagilag nem érné meg a dolog. A vízkövesedés miatt növekedő fogyasztást nem kalkulálom, de az is biztosan mérhető lenne pénzben.
A netre hagyatkozva a villanybojlerek karbantartásáért a superMariók 20 ezrest vagy többet elkérnek alkalmanként. Ha húszezerrel kalkulálok, akkor az 7 év alatt 3 karbantartás, vagyis 60 ezres. Ez nem feltétlenül gazdaságos, mert a nyolcadik évben már új bojlert tudnánk venni a karbantartás árából- persze megintcsak a legolcsóbb bojlerben gondolkodva. Az most más kérdés, hogy ez jó dolog vagy sem, most csak a financiális oldalról közelítek a dologhoz.
Na és mivel nem kalkuláltunk még? A bojler erdeti árával. Ugyanis az egy dolog, hogy megvan a bojler és annak van egy fenntartási és karbantartási költsége, nade a szum, az hol van?
A fenntartási költséggel most sem kalkulálok, mert ez egyén és méretfüggő, megaztán melegíz úgyis kell, nem pénz kérdése.
Viszont: A Cumulus 80 lityis bojler eredetileg kb 40 ropi volt. 7 évig ment karbantartás nélkül, tehát nem áldoztam rá pénzt és időt, ez azt jelenti, hogy szumma 40 ezerbe' volt.
Ha az újat nézem, az ugye 66 ezres volt, vegyük 70- nek gyenge borravalóval.
Ha hét éves ciklusban gondolkodom, és kétévente magam karbantartom minden alkalommal anódot cserélve (teoretikus 5000Ft- tal számolva), akkor a hetedik évre a hektós Ariston bojlerem már 70+ (3x5) = 85000 Ft -ba kerül.
Ha a neten talált szerelős karbantartással kalkulálok, akkor a végösszeg a hetedik évre 70+60, vagyis 130 ezer HUF. Innen is lehet nézni a dolgot...
Most, itt ültömben mikor írom a bejegyzést úgy határoztam, hogy egy alkalommal (talán)bizonyosan el fogom végezni a karbantartást. Magamnak emlékeztetőül fel is jegyzem ide, hogy ez valamikor 2025 nyarán lesz. Na nem azért mert csak, hanem azért, mert kíváncsi vagyok rá, hogy mennyire működik a mágneses vízkőtelenítő a bojlernél... :)
Szerintük a 80 literes bojler elég három és fél embernek fürdeni és mosogatni. Szerintem nem. Mi ketten használtuk, zuhanyzáshoz és mosogatáshoz. Előfordult- na nem gyakran- hogy kifutottunk a melegvízből. Télen több melegvíz fogy tisztálkodáshoz, nyáron meg a befőzés miatti üvegmosogatáshoz, ha nincs mosogatógép. Emiatt vettem most egy hektóst. Nem szeretek spórolni, ez van.
Azt írja, hogy vóterplusz teknológia, vagyis nagy mennyiségű forrómeleg víz. Ja, száz liter helyett 95 liter. Benne van a használatiban, mert én el szoktam olvasni :)
Titános a tartály, az is rá van írva. Biztos jó dolog.
Ami viszont tényleg jó, hogy kívülről lehet állítani a hőmérsékletet- a régi nem ilyen volt. Na az persze nincs a dobozon, hogy a gazdaságos úgyis a legnagyobb fokozat. Amit hiányolok a legtöbb nem kijelzős bojlernél az az, hogy nem lehet tudni hány fokos a víz, vagy hogy mennyire is van állítva. Van egy forgatógomb alul, amin van egyes, kettes meg hármas jelzés, meg van egy hőmérő felül, amin szintén van egyes kettes meg hármas jelzés. Ettől aztán k%vára okosabb lettem. Végigolvastam a használati utasítást magyarul és angolul, abban sincs benne, hogy az egyes fokozatok milyen hőmérsékletet jelentenek. Meg tudom mérni, de miből tartana egy számskálát rakni a mutatós műszerhez, vagy odafirkantani valahová legalább egy tól-ig celsius értéket... Tudom, hogy bennem van a hiba, de valahogy nem akarják kielégíteni az igényeimet, helyette kapok titánbevonatot meg nagy mennyiségű melegvizet- amik az én olvasatomban parasztvakítást jelentenek... Azokban a bojlerekben pedig, amik digitális kijelzővel vannak szerelve egyszerűen nem bízom. Eredeti szakmám Híradásipari technikus, konyÍtok valamit az elektronikához, ezért nem bízom a kommersz elektronikákban...
unboxing. Divatos, de lehetne magyarul is mondani, nem? Ja: ánbokszing :P
Ez a biztonsági szelep. Tudtommal előírás, minden készülékhez adnak. Érdemes megfigyelni, hogy ezen nincs csap, nem lehet leereszteni vele a vizet. A használatiban egyébként írják azt a módszert a bekötésre, amit mutattam- a T idom és a plusz csap. Már mindegy, de érdemes lett volna kihívni egy super Mariót, hogy ő magától beépítette volna-e ezeket.
Ide illik, úgyhogy beteszem:
Így működik- míg szét nem rohad vagy el nem vízkövesedik- a biztonsági szelep. A víz útját kék nyíl jelzi. Egyirányú szelep a bojler felé, és egyirányú szelep a 'csap' felé. Teoretikusan úgy menne, hogy ha a bojlerben megnő annyira a nyomás, hogy a jobb oldali szelepet ki tudja nyitni a rugóerő ellenében, akkor az kinyit és a csapon keresztül távozik némi víz, így csökken a nyomás a tartályban. Na, nálam a tartály teteje már gyengébb volt, mint ez a jobb oldali rugó- vagy elromlott a szelep ? :) Jópofa dolog, silány kivitelezés.
Csomagolóanyag ki. Lesz belőle ragasztó.
Ez az alja a két tartócsavarral.
A nájlonnál fogva nem lehetett kiemelni :P
Sőt, a dobozt oldalra döntve el kellett vágnom, mert a függesztőlemez beakadt...
Ez a függesztőlemez. Hát érdekes, az biztos. Nem mértem de maximum kettes.
Amit mértem, az a fali csavarok távolsága. Nem jó- nekem. A Hajdu csavarjai távolabb vannak a falban.
Nem gond, kitekerem, átrakom a konzolt és kész, nem fúrok be másik csavart.
Dehogyisnem fúrok be másik csavart!
Ezek a vicc kategóriájú hatos lemezcsavarok át sem érik a régi konzol anyagát. Nem tudom, hogy ha gyárilag két ilyenre bízzák a mázsás súlyt, akkor miért van a használatiban az írva, hogy a falra érdemes átmérő 12-essel rögzíteni a készüléket, illetve a fali rögzítésnek el kell bírnia a feltöltött készülék háromszorosát (cirka 300 kiló, avagy 3 mázsa). Na, mindegy, akkor marad így. Megmondom őszintén, hogy a lemezt és a csavarokat látva erős volt a késztetés, hogy simán beverjek két százhúszas szöget a falba és arra kerítésdróttal fogassam rá a bojlert. Szerintem az is lett volna ilyen masszív...
Több kép erről már nincs. Betipliztem a falba a rögzítőket és felküszködtem a gépet.
Ezt mindenki el tudja képzelni...
Normál esetben tízes vagy tizenkettes átmenő csavarszárat használtam volna mindkét oldalon laposvassal átkötve a rögzítéshez a gyári barnatiplis vagy kampós vackok helyett, de mi értelme, ha a leggyengébb pontokon (lemez és lemezcsavarok) úgysem tudok változtatni? A lemezt (konzolt) még akár le tudnám cserélni, de a csavarokat már nem. Amit tehettem volna, hogy egy pánttal vagy lánccal átfogom a bojler testét, és úgy rögzítem. A láncos megoldás jól mutatna valami rock kocsmában vagy szado-mazo pincében, de a fürdőmben én ilyet nem kívánok látni...
Kicsit libeg ha mozgatom- a gyenge lemez miatt- de leszakadni nem fog. Én meg nem fogom mozgatni!
Szerintem mostanában nem lesz földrengés, és nem dől ki a fal sem, szóval így van és marad.
Ígértem még egy szót a vízszerelésről. Pótolom, hátha még olvas valaki!
Én ezeket próbáltam: teflon szalag, teflon zsinór, kenderkóc.
A teflon szalag vagy jó vagy nem. Az a tapasztalatom, hogy ha sikerül eltalálni a jó mennyiséget, akkor tartósan szivárgásmentes lesz a kötés. A bökkenő ott van, hogy nem mindig sikerül elsőre jól eltalálni, van, hogy három próbálkozás is kell. Szeretem amúgy. Sokan mondják, hogy vízhez ilyet barbárság használni. Ez nem igaz, sőt, vannak olyan szerelvények- műanyag vagy műanyagba épített réz csatlakozások- amiknél kifejezett előírás, hogy ilyennel legyenek tömítve a csatlakozások- használati utasítás alapján. A teflonszalag ugyanis nem erőlteti a menetet. Gázt tömíteni meg akár olajos ronggyal is lehet, ott millibáros nyomás van csak...Na azért ne próbálkozz olajos ronggyal, csak mondtam :)
Az istenített anyag a teflon zsinór. Drágább, mint a szalag. Én a Loctite- ot nem próbáltam, az lehet, hogy jó. Akkor amikor pont kellett, ezt kaptam csak, ami a képen van. Ez szar, bátran mondhatom. Ha sokat raksz, akkor letekeredik, ha keveset, akkor rögtön csepeg-
mindegy, hogy cikkcakkban vagy menetelesen tekered, kipróbáltam...De ha megtekered, összecsavarod, és tömít, még akkor sem biztos.
Eltelik egy nap, egy hét, egy hónap, és látod, hogy mégsem tömít. Nem tartom megbízhatónak, csak végszükség esetén jöhet számításba nálam- modom: nem a Loctite ot próbáltam, de azt már nem is fogom.
Itt a példa, egy közcsavar, ami ezzel a zsinórral lett tömítve. Ez amúgy gyárilag recés menetű- mert a zsinórhoz meg kell recézni/ karcolgatni a menetet, hogy el ne csússzon- de én még pluszban rá is fogtam kicsit vízpumpa fogóval a menetre, hogy biztos legyen. Hát nem lett. Látható a rézen a patina.
Van még a kenderkóc. Ez a hagyományos szagos cucc. Ez jó, de ehhez meg kell kicsit gyakorolni. Ennél is érdemes érdesíteni a menetet, hogy jobban megkapaszkodjon. A lényeg, hogy nekem ez vált be mind közül. A kócnak van egy jó tulajdonsága, miszerint víz hatására duzzad, tehát ha csöpögne, akkor magát tömíti. Én annyit szotam, hogy feltekerés után még 'étkezési' hőálló szilikonzsírral vagy akár szappannal kicsit megkenem, hogy könnyebb legyen összetekerni az idomokat. Ezt ajánlom, Nekem megváltoztatta az életem XD
Remélhetőleg valami jót és hasznosat találtál magadnak az irományban, és nem volt hiábavaló idővesztegetés elolvasni. Ha mégis úgy érzed, hogy raboltam az idődet, keress meg, visszaadom :D
Ha meg valaki jobban tud valamit- ami nem kizárt ebben a témában- az kérem ne tartsa magában! Szabad a komment, villanyoltás után pedig szabad a csók is, csak a kormány meg ne tudja...
Ha valaki ezek után karban akar tartani, akkor tegye :)
