Óraszíj készítés

Szimpla óraszíj bőrből

Nincs sok közöm a bőrhöz, mint anyaghoz azon kívül, hogy extra vastag van belőle a pofámon.

Ennek ellenére -vagy éppen ezért- egy régóta áhított dolgot próbáltam ki nemrég, ami pedig az óraszíj készítés bőrből.

Kértem, és kaptam is tanácsot szakembertől, valamint meglestem jópár Jutúb vidió- t, mielőtt nekifogtam a manővernek. Elárulom, hogy nem annyira nehéz a bőrrel dolgozni, mint gondoltam, ennek ellenére komoly feladatra, pl cipőkészítés, nem vállalkoznék :) Viszont aki a te lábadra méretre csinál normális cipőt, attól ne sajnáld a pénzt!

A bőr régóta alkalmazott, fontos anyag. Már az ősemberek is csináltak bőrkalapot a mamutokból, hogy ne süssön a szemükbe a nap, nem is beszélve az ősasszonyok kajmánból készült lábbelijeiről. Egy kajmánból két mamuszt lehet(NE) gyártani, egyet az elejéből, egyet a végéből- de ha lehet, inkább ne bántsátok őket :)

Inkább ilyen mamuszt csináljatok :

Ezek ilyen ECO- friendly cuccok

De térjünk vissza az óraszíjra. Szükséged lesz bőrre. Hogy honnan fogsz szerezni, azt nem tudom, én kaptam, mert jó voltam. Elvben bőrös boltokban, cipőkellékeseknél, esetleg hobbi boltokban lehet találni. Óraszíjnak maradék bőr is jó, ilyet a neten is érdemes lehet keresni.

Ami lényeges, ha szimpla óraszíjat csinálsz, hogy legyen némi tartása a bőrnek. Ami nagyon puha, lágy, az egy rétegben nem lesz jó. Itt ebben a bejegyzésben csak az egyrétegű óraszíj készítését mutatom meg, lehet, majd később lesz folytatás...

Mért is kellene óraszíjat csinálni? 

Egyszerű válaszként azt mondanám, hogy nem kéne. Viszont, ha esetleg egyedi szíjat akarsz, vagy drágának találod a gyári bőrszíjakat, akkor más lehetőséged nem nagyon van. Persze, ha megfelel a kínai poliuretán bőrszíj is a Rolexedre, akkor nincs miről beszélnünk. 

Kelleni fog...

...ugyebár bőrke, mindenféle kések, lukasztó, lehetőleg fémvonalzó, valami táblaféle- amivel megvéded az asztalod-, ragasztó (fa vagy barkács, pl Palmatex), meg még egyebek, amiket a képeken majd láthatsz. 

Ahhoz, hogy normális szíjat tudj csinálni, szükséged lesz sablonra. Ez lehet az óra eredeti szíja, vagy esetleg egy másik szíj, vagy akár ezek kartonpapírból kivágott mása. Ha nagyon ügyes vagy, akár tervezhetsz is magadnak :)

Elsőként kapjuk le az órát az eredeti szíjáról. 

 Az órát- és a csatot- rugós stiftek rögzítik a szíjhoz. Ezek piciny csövek, melyekben van egy rugó, ami kétoldat kiálló pöcköket nyom. Ha ezt megértetted, akkor gratulálok :)

A stifteket oldalról megnyomva- késsel, vagy hasonló eszközzel- tudjuk kiemelni. Vigyázat! Tudnak repülni :)

 Ott középen, látod? Na, az a stift!

 Jobbra látható az eredeti óraszíj, mellette a 'sablon', balra az óra, alatta a bőr. A bőrkének a szebbik fele, amiből többet látsz, az a színoldal. Az óra mellett az a világosabb, 'szőrös' része, az a húsoldal. Ezt valamelyest lehet szőrteleníteni (gáz)öngyújtó lángjával, de nem lesz olyan, mint a színoldal. Amúgy nem is számít, mert a szimpla- egyrétegű- szíjnál ez a rész befelé van, a dupla szíjnál pedig a két húsoldal egymással szemben van ragasztva- varrva.

Kérdezhetnéd, miért cserélem ki az eredti szíjat. Mondhatnám, semmi közöd hozzá, de én szeretlek téged, ezért elárulom: 

1. Akarok óraszíjat csinálni, hogy megmutassam, mert szeretlek :)

2. Az eredeti szíj nekem nem jó. Azért nem jó, mert a bőrszíjas óráknál az óra koronája egészen egyszerüen  zavarja a kezem- főleg vezetéskor. Ezért aztán magamnak- mert szeretem magam- pilótaszíjat csinálok.
(A korona a felhúzó. Elvben azért hordjuk a karórát a bal kezünkön, hogy jobb kézzel fel lehessen húzni. Ez némileg ellent mond azzal, hogy a nőknek jobb oldalon 'illik' mindent viselni, pl női gombolás, övcsat. Persze a mai világban már a tökünkön is hordhatjuk az órát, senkit sem lep meg...viszont az óra védelme érdekében érdemesebb az ügyetlenebb kéz csuklóján viselni)

Csináljuk meg! :)

Felmérjük tehát a sablont a bőrre elsőként.

 Kb- re helyezzük a bőr színoldalára a sablont. Lehetőleg a hibás részeket ne használjuk fel, és figyeljünk, mert hosszabb darabot kell majd vágni, mint elsőre gondoljuk!

 A húsoldalra jelöljük ki a levágandó részt Bíró László József találmányával, golyóstollal :) A golyóstoll amúgy működik az űrben is, ennek ellenére létezik űrtoll, amiben a tintát nitrogén nyomja kifelé... Látod, ma is tanultál valamit :)

Amint azt már említettem, hosszabb darab bőrt kell vágni, mint az eredti szíjunk. Ez azért van, mert a stiftek és csat felfogatásához vissza kell majd hajtani belőle- ez 1,5- 3,5 centimétert jelent pluszban, de le is leshetjük a perfekt hosszt az eredetiről.

 A jelölés mentén, acélvonalzó mellett vágjuk ki a szíjat. Lehet ollóval is, de egyenesen azzal szerintem nehezebb vágni. A vonalzót vágáskor erősen rá kell nyomni az anyagra, különben elmozdul.

Javaslom a próbát! 

 

Munkánkat megkönnyítendő, érdemes megjelölni a stift leendő helyét.

 Ha megvan a vágás, próbáljuk fel a csatot. Most még kicsit széles (+0,952- 1,056 mm :D ) lehet a szíj, de majd jó lesz :)

 Így fogjuk visszahajtva összeragasztani. Ebbe a lukba megy majd a stift. 

 Ragasztás előtt a bőrt el kell vékonyítani, hogy ne legyen túl vastag a ragasztott részt. A vékonyításra a terminus technicus a Serfelés. Én ezt most itt késborotvával csináltam, de megfelel bármilyen éles kés, amivel dolgozni tudsz. (Megjegyzem ha valaki egy ilyennel megvágja magát, az úgy fog járkálni utána, mint Sátán a jelenések könyvében: üvöltő oroszlánként :) ) Egyébként a szakemberek ezt serfkéssel csinálják márvány lapon- az ugyanis élezi a kést. Javaslom az éles bevetés előtt a munkafolyamatot kipróbálni! 

Mivel két réteget teszünk egymásra, kb fele vastagságra kell borotválni a bőrt.

Vékonyítás után smirglivel kicsit érdesítsük meg a ragasztandó felületeket, hajlítgassuk meg a bőrt, majd kenjük be ragaccsal. Ez lehet bármilyen faragasztó, de nyilván lehet kapni direkt bőrragasztót is. A hajlítást megkönnyíthetjük pici ecsettel pici vízzel :)

 Ahová a stift jön majd, oda nem kell ragasztó. Mindkét oldalt kenjük be vékonyan- figyelve arra, hogy a széleknél nehogy kifolyjon összeállításkor-, majd rövid várakozás után nyomjuk össze és rögzítsük száradásig.

 Érdemes valamiféle kartonpapírral összefogni, 

majd csipeszekkel, vagy ilyen rögzítőkkel szorítani száradásig. Mint minden ragasztásnál, így itt is, a végeredmény minőségét nagyban befolyásolja a préselés ideje és ereje. Ha nem lenne a papír a csipeszek alatt, azok pofája a bőrünön nyomot hagyna. Ez megfigyelhető szado- mazo filmekben is, amennyiben szakmai szemmel figyelünk :)

 Míg az egyik fél szárad, jelöljük majd vágjuk ki a szíj másik felét. El ne felejtsük a hajtási ráhagyást!
A csatnál extra hosszú kell!

Így ni :)

Amint az megfigyelhető, két bújtató is kell majd. 

A két rgasztandó oldalt lehet serfelni, a stift helyénél össze is lehet állítani, a csatnál még nem.

A bújtatóknak vágjunk ki hosszú keskeny szalagot a bőrből. Az egyik bele lesz építve a szíjba a csat mőgé, a másik pedig "szabadonfutó" lesz.
Hosszukat a szíjak közös vastagsága adja majd meg, szélességük ízlésesen tetszőleges.

 A mozgó bújtató hosszának meghatározásához a szíjakat egymás mellé tesszük, és körbe tekerjük rajtuk a szalagot úgy, hogy átfedése legyen a ragasztáshoz. Elmagyarázva bonyolultabb ám, mint csinálva...

 A másik, a csat mögé kerülő bújtató rövidebb, mert annál csak egy 'szíj vatagság' kell, és nincs átfedés sem.

 A bőrök széleit szokás megsütögetni :) Ez némileg tömöríti és egyenesíti a vágott részeket. Lehet forrasztópákával vagy bármiféle felmelegített, sima felületű fémszerszámmal dolgozni. Hő hatására a bőr zsugorodik, majd szenesedik. Próbáld ki! Tedd a kezed a tűzbe :)

 Érdemes próbát végzni, mert ha túl meleg a szerszám, akkor égeti a bőrt, ez pedig nem cél. Én munka közben ki- be húzogattam a páka villásdugóját, hogy ne legyen túl meleg :)

 Ilyen lesz a 'sütés' után.Ezt mondjuk kissé túlmelegítettem :/

A szíj csatos felén jelöljük ki a 'rögzített' bújtató helyét serfelés után,

 majd a szíjakat összefogva- hogy biztosan jó méretű legyen a bújtató- ragasszuk fel.

A szalagok felrakása előtt érdemes a szíj széleit végighúzni a pákával, mert utána már nehéz lesz! Apropó, a széleket - és persze a bőrt is-  lehet cipőkrémmel némileg színezni, sötétíteni. Ha jól tudom, a széleket amúgy valami spéci viaszos anyaggal szokták kezelni a hozzáértők.

A másik bujtatót hasonló módon ragasztjuk csak ennél nem a szíjhoz, hanem magához. A vékonyítás ennél akár el is hagyható, de szebb, ha megcsináljuk.

Valami hasonló lesz a végeredmény :)

Ha megvagyunk- és eddig nem tettük meg- sütögessük meg a másik szíjat is :)

 Utána jelöljük ki a lukak helyét. Sablon alapján könnyen megoldható. Ha magunknak csinálunk szíjat, nem kell az egész lyuksort megcsinálni, elég 2-3 luk is, amiket használunk. Én végiglyuggattam, mert a kiváló élvhajhász címre gyúrok :)

 Lukasztás. Viszonyla kemény felületen kell lukasztani. Nekem nem volt megfelelő méretű lyukasztóm, ezért golyóstollból csináltam. Kiköszörültem a golyót egy kiürült alanyból, majd megéleztem reszelővel. Ez inkább lyukfúró, mert nem ütve, hanem forgatva készíti a lukat.

A csatos részen csak egy lyukra van szükség, ami a csat nyelvének kell. A sablon alapján át lehet jelölni a helyét, de mérni is lehet- középre kell :)

Ezt revolverlyukasztóval is csinálhatjuk. Ez nem egzotikus szerszám, meglehet, neked is van, csak nem tudtad, hogy így hívják :) Egyébiránt a kombinált fogó neve egyetemes fogó, a papagájfogóé pedig autóvízpumpa fogó. Csak, hogy okosodj :) Egyszer majd lesz egy bejegyzés, ahol elárulom minden dolgok valódi nevét, mert nagy az arcom és szeretem fitogtatni a tudásom :D

 Itt annyi a furfang, hogy a luktól kifelé a bőrt át kell vágni. Megjegyzem, hogy a lyukasztás nem elhagyható művelet. Sem a lyuksor sem a csat luka nem készíthető el szúrással vagy vágással, ugyanis akkor a bőr ezeken a helyeken potenciális szakadásnak, repedésnek lenne kitéve. Gondoljunk csak a gátmetszésre. Vagy inkább ne gondoljunk, csak hidd el nekem...

 Eljött az ideje a lukak 'kikészítésének'. Sütögessük meg őket felhevített, sima felülető fémpálcával. Erre alkalmas csavarhúzó vagy ár vagy akár egy küllődarab is. Lehetőleg nagyobb átmérőjű legyen, mint a fúrt lukak. Az árat egyébként- ha valaki nem tudná- bőrök átszúrására használják varrás előtt. Ez tulajdonképpen egy nagy nyeles tű.  

Simítsuk el a stiftek helyeit is belülről, tüzes vassal, hogy azok tudjanak mozogni- illetve majd a szíj tudjon mozogni az órán. Szebb lesz a szíjunk, ha ezeket a részeket kívülről, kevésbé meleg szerszámmal erőteljesen lenyomjuk. Így a stift helye mellett egy szép egyenes vonal leketkezik majd. 

 Itt látszik a 'lenyomás', amit említettem, valamint, hogy a produktum egészen jó lett :)

Itt meg látszik, hogy baromi jó lett :) Már figyelembe véve, hogy én ehhez nem értek, csak kókányolok :)

Ha én pilóta volnék, 

 Pilóta kekszet majszolnék, 

kezemen komplikált órát hordnék, 

tudnám, merre kószál a szél,

mikor nem fúj épp. 

XD

Szóval mondtam, hogy pilóta szíj lesz, igaz? Mér' nem figyelsz?

A pilóta szíj az, amikor a szíj -és az óratok- alatt bőr van, már a sajátod felett. Azt, hogy ez miért pilóta, nem tudom, de érdekelne. Tudtommal a pilóták nagy komplikált órákat hordanak, amikkel mindenféle számításokat lehet végezni. Igen, igen, azok a mindenféle skálák körben az órákon, azok funkcionálisak. Elvben egy koplett logarléc van rajtuk :) És, hogy tovább okosítsalak: a kismutatók- ha vannak- azok a komplikációk.Ha vannak, de nem mennek, az meg a gaggyerség non plus ultrá- ja :)

Fenti képen látszik, hogyan kreáltam magamnak pilótás részt.

 Figyelembe vettem az óra átmérőjét- természetesen a koronával-, a szíj vastagságát, a csuklómat, a csillag és vízállást, majd Fibonacci úr 'leszármazottja'-ként az aranymetszés szabályait követve megalkottam ezt:

 Irigy vagy, mi ? XD

A két téglalap a bújtató lesz.

 Először lyukak, 

 azután vágás- már említettem, miért.

 Felhevített késsel lesimítottam a bújtatók széleit- ezt amúgy óvatosan, mert kilágyulhat az acél, és kés helyett spaklink lesz :) ...utólag belegondolva ezt nem lett volna szükséges megtenni, mert nem lesznek többet szétszedve a szíj darabjai.

 Egy éjszakára hagytam kitömve a lukakat, hadd alakuljanak. Persze lesulykoltam az egészet, hogy ne deformálódjon.

 A széleket lesimítottam piszkavassal, és összeraktam.

 

 Egészen elégdett vagyok művemmel. :)

Ha tetszett, csináld utánam, ha nem, építő kritikát szívesen fogadok :)

Bonus track :)

Hogyan kell levenni a karórát, avagy nem is tudtam, hogy nem tudtam :)

Az energiaitalos doboz a csuklód, az óraszíj meg az óraszíj. Látható, hogy szét van kopva. Na és miért?

Azért kérlek, mert így veszed le, mint a vadállat. Kínozod a bőrt! Ha már egyszer olyan vagy, mint a majom- mármint öt ujj van a kezeden és van a többivel szembefordítható hüvelykujjad, nem az arcodra gondoltam- akkor használd normálisan a praclid :)

 Így kell levenni a szíjat! Persze könnyebb, ha a kezeden van és nem kell fényképezni közben :)

Hagyj fel a rossz szokással, és építs új idegpályát az agyadban :)

Áldás, békesség! 

Uff, beszéltem- azaz írtam.

Tartalomjegyzék

Zenék

Húsvéti dekoráció- 3D papírnyúl

Papírból 3D húsvéti nyúl makett sk :) 

Itten most szakítok az eddigi hagyományokkal, és egy manapság eléggé divatos, "kreatív" dolgot fogok bemutatni.

 

Őszintén mondom, sosem gondoltam volna, hogy mennyire szórakoztató a papírmakettezés (papercraft), és milyen frankó dolgokat lehet papírból csinálni. Persze, ha túltesszük magunkat azon a tényen, hogy ezek a makettek vagy modellek csak dísznek jók. (A modell amúgy egy dolognak a kicsinyített, részben vagy teljesen működő másolata, a makett ezzel szemben valaminek a statikus, külső jegyeiben a lehető legpontosabban hasonlító mása. Nyulunk tehát egy papírmakett, de ha mondjuk mozgatható lenne a feje, akkor már modellnek nevezhetnénk.)

Szóval a kivitelezés szórakoztató lesz, az eredmény pedig látványos. Előre szólok: Nem lesz könnyű, ezzel szemben baromi nehéz lesz, főleg, ha még sosem csináltál ilyet. 

Egyébiránt nagyon hasznos elfoglaltságnak tartom a papírmakettezést. Igen fejlesztő kézügyesség, koncentráció és türelem területén, azon kívül sokkalta olcsóbb, mint a műanyag alapú modellezés.

A nyúlnak egyébként kb annyi köze van a húsvéthoz, mint a szaloncukornak a karácsonyhoz. Szaporasága miatt keveredett az ünnepi hagyományok közé, és feltehetőleg a cukisága miatt maradt ott :)

Apropó húsvét. A keresztények -állítólag :> - legnagyobb ünnepe, Ideje a tavaszi ekvinokciumot (nap-éj egyenlőséget) követő első holdtölte utáni vasárnap, ami 2017-ben április 16, 2018- ban április 1, 2019- ben április 21, 2020- ban április 12, 2021 ben pedig a felszabadulás napja. 2022 -ben majd emlékeztessen valaki, hogy írjam ide, mikor lesz! Köszi!

Kellékek

Szükség lesz színes nyomtatóra, műszaki rajzlapra, vágóeszközre, vonalzóra, ragasztóra, kiürült tollbetétre, kedvre,türelemre és időre.

• Nyomtatónak bármilyen színes nyomtató megfelel. Ezzel fogjuk a papírra vinni a nyúlformát :) Érdemes magas minőségben nyomtatni, mert az szebb eredményt ad! Persze elsőre, ha még csak ismerkedsz a papercraft tal, akkor próbaképp jó lesz a fast draft :)

• A műszaki rajzlap olyan, mint a sima rajzlap, csak fehér. Szépen nyomtatható, és van tartása. Hagyományos nyomtatópapírral makettezni kb lehetetlen, mert gyűrődik.

• Vágóeszköz gyanánt kell olló és kés. Személy szerint szikét vagy vagy hobby/dekor/makettező kést javaslok, de lehet próbálkozni sniccerrel is. A lényeg, hogy éles legyen!

• Vonalzó. Fémvonalzó kell, mert a műanyagot vagy a fát elvágjuk a szikével. Ez van.

• Ragasztónak faragasztó vagy barkács ragasztó a jó. Tejfelragasztó- ha ez mond neked valamit. Amúgy bármivel lehet próbálkozni, de nekem ezek váltak be.

• A kiürült tollbetétet arra használjuk, hogy a hajlítási vonalak mentén végighúzva zömítjük vele a papírt, minekutána azt könnyebb lesz hajtani.

• Kedv, türelem és idő. Ha nincs kedved megcsinálni a nyulat, akkor ne csináld. Ha nincs türelmed megcsinálni a nyulat, akkor ne csináld. Ha nincs időd megcsinálni a nyulat, akkor ne csináld. Helyette csináld azt, amit szoktál: nézd a tévét. Attól majd biztosan jobbá válik az életed :)

Nyúlsablon beszerzés

Eddig elhallgattam- hogy a lusták maradjanak informálatlanok-  honnan lehet beszerezni a nyúlhoz szükséges mintát. Természetesen a világhálóról. A darkneten nem érdemes ilyesmit keresni :)

A jelenleg bemutatott makett innen tölthető le PDF formátumban, természetesen ingyenesen: 

 A nyúl letöltése 

(a reklámért elnézésedet kérem, de kell az a pár cent, hogy melegyen a plazmatévé)

 Javaslom letöltésre az 'Instructions' fájlt is. Ebben találhatóak az összeállítás lépései- angolul, de érthetően.

Alapok

Egyenes vonal    ───────────  vágás
Szaggatott vonal --------------------  'hegy' hajtás, a vonaltól lefelé hajtjuk a papírt      Λ
Mose kód           ─ • ─ • ─ • ─ • ─   'völgy' hajtás, a vonaltól felfelé hajtjuk a papirost V
Piros nyíl             ─────────►  Ragasztó helye
Zöld nyíl             ◄────────►  Hajtás
Zöld pötty             ●            Ragasztás
Kék pötty                    ●            Ragasztás másik elemhez

Fogjunk neki! avagy Per aspera ad astra :)

1. Nyomtatás
2. Kivágás
3. Ragasztás- összeállítás
4. Nagy komoly öröm és elismertség

Tehát ha megvan a mintánk és előszedtük a kellékeket, nyomtassuk ki a nyulat.

 Canon nyúl a HP nyomtatóban. Amúgy egyik nyomtatót sem tudom (már) ajánlani jó szívvel sajnos...

Következik a kivágás. Én nem vagyok túl ügyes az ollóval, ellenben jól bánok a késekkel. Általában az egyszerű vágásokat, könnyen hozzáférhető részeket ollózom, az aprólékos részeket szikével vágom ki.

 

 

 Ilyen helyeket, mint amit bejelöltem pirossal, szerintem lehetetlen szépen, pontosan kivágni ollóval. Vonalzó mellett, szikével ellenben gyerekjáték! Apropó szike. Nekem az Aesculap 11-es szikefej vált be legjobban, hobbikés foglalattal. Az eredi nyél túl vékony, nem jó a fogása a papír vágásához. Még valami: Mikor ilyen éles dologgal vágunk, a munkaterületet érdemes védeni. Én egy régi lapolvasó fedelén vágok. Ez műanyag, elég erős, ugyanakkor nem túl kemény, és nem veszi ki az élét a késnek.

Azt javaslom, hogy vágjunk ki mindent előre, így utána már csak ragasztgatni meg hajtogatni kell, és nem lesznek útban az éles szerszámok.

 

 Legalább ilyen minőségben vágd ki az elemeket!

 

 A nyúl fülénél (3., 4. elelm) először a rózsaszínes részt vágjuk csak ki, majd a szaggatott vonal mentén 'gyengítsük meg a papírt' a kiürült tollbetéttel, hogy könnyű legyen hajtani. 

 Így van meghajlítva, akkor most lehet ragasztani.

 A ragasztót én ki szoktam nyomni darabka maradék papírra, és fogpiszkálóval szoktam felvinni. Így pontosan és megfelelő mennyiségben lehet alkalmazni. Nagyon csúnya, ha kifolyik a ragacs a ragasztási élek mentén! 

 

Még egy tipp: Színazonos ceruzával vagy filctollal érdemes a papír vágott széleit megszínezni. Ha ezt nem tesszük, az összeragasztott részeken fehár csík marad a ragasztásnál. 

 

Erről beszélek, így már gondolom érthető. Ceruzából az a jó, ami inkább porladós és nem viaszos. A filctollal meg csak óvatosan, mert csúnyán el tudja áztatni a papírt! 

 

A ragasztás minőségét nagyban befolyásolja a préselés ereje és ideje. Tapasztalatom szerint 5-20 másodperc szilárd összenyomás elegendő. Ez itt fenn a nyúl arca (1.elem). Érdemes belülrűl kifelé, körkörösen haladva ragasztani.

 

Azt ugye nem felejtjük el, hogy a zöld pötty az elem magához ragasztását, a kék pedig másik elemhez ragasztást jelöl.

 Alkalmanként érdemes szerszámot is használni. Egyfelől alkalmas lehet nehezen hozzáférhető helyeken, másfelől sokkal nagyobb erővel lehet összepréselni vele a darabokat! 

Figyelem! Csak tiszta szerszámmal -és persze tiszta kézzel- nyúljunk a papírhoz, és óvakodjunk a recézett végű fogóktól/ csipeszektől, mert ezek nyomot hagynak! 

 

A nyúl arca összeállítva. A csőrös fogó amúgy tiszta, csak patinás :) 

Ez már itt a nyúl feje (2. elem)

Mire elkészülünk az arccal és a fejjel, megszárad a rgasztó a fülön (3.,4. elem). A barna rész alapján körbe kell vágni mindkettőt,

majd meghajtva kell ragasztani. A fülek vastagsága miatt (két réteg van együtt), erősen meg kell hajtogatni a őket, hogy ívesek legyenek. 

Ilyen lesz. A kettő egyébként nem egyfora, de egyértelmű lesz, melyik oldalra kerülnek.

Állítsuk össze a nyúl felső testét (5) majd az alsót (6) is :) Belülre, a nehezen ragasztható helyekre nyugodtan tehetünk celluxot -persze pluszban, nem ragasztó helyett-, hogy megkönnyítsük a munkánkat.

Az arc rögzítése a fejhez. Először az áll alatti kis kerek részt ragasszuk meg,

majd a fej belsejében rözítjük a két másikat. Ez nem egyszerű mutatvány, de lehetséges. Itt pl érdemes celluxot használni.

Ha a ragasztás kész, tegyük fel a füleket! 

Először középen fenn, aztán oldalt rgasszunk! 

Ilyen lesz. 

A fejet a testhez két fülecskével rögzítjük jobbról és balról, belülről.

 

A nyúl felső részét az alsóhoz szintén belülről, de három füllel rögzítjük, kettőt oldalról, egyet a szügyénél :)

Ezután már csak a két hátsó láb (7., 8.) előre :) valamint egy darab farok (9.) hátra és készen is vagyunk. 

A munka kivágással együtt kb2- 4 óra, de szerintem megéri, mert ilyen cuki asztali nyulunk lesz! 

Itt a nyúl egy blokkelem társaságában- csak a viszonyítás miatt. Nem nagy, lehetne akár két vagy háromszoros méretben is csinálni. 

 A képen a papírnyúl érdeklődve figyeli a multimétert.

Itt pedig egy transzformátorral ismerkedik. 

Bízom benne, hogy mindenki örömét leli a tevékenységben, és sokan elkészítitek a húsvéti dekorációnak szánt nyulat. Abban biztos vagyok, hogy az eredmény és az elismerés kárpótol a munkáért! 

Egy kis emlék a múltból, ha már nyúlról van szó : 

Kívánok mindenkinek szép húsvétot, bőséget, gyarapodást, és értelmes időtöltést!

Tartalomjegyzék

Zenék

Lombseprű nyelezés

...semmi komoly...

 

Nakérem az úgy volt, hogy jó volt az idő kb két hete. Kimentem a kertbe, gondoltam teszek valamit a napsütésben, mert kell a D vitamin. Előkaptam a lombseprűt, hogy majd jól összesöpröm vele a megmaradt leveleket, mielőtt újra elkezd esni. Egyébiránt én ezt a szerszámot igen ritkán használom. Egyfelől nem zavar a lehullott lomb, másfelől általában a könnyebb utat választom, és géppel szedem össze, lombszívóval vagy fűgyűjtős fűnyíróval. Sokkal kényelmesebb, és egyszerűbb, plusz ezek összeszabdalják a leveleket, így jobban komposztálódnak. Nem, nem égetünk. Égessenek a barbárok. Kevesen tudják, de még a diólevél is komposztálható, csak több idő kell neki.

Persze a legkényelmesebb, ha más dolgozik heléyettem, de ez csak ritkán történik, mert ha valamit "normálisra" akarok, akkor azt magamnak kell megcsinálni. Nagy teher ám az ügyesség :)

Szóval kert meg napsütés, meg lombseprés. Eszközöm nyilván még téli álmát aludta, ugyanis néhány mozdulat után nyeklett egyet, jelezvén, hogy a továbbiakban nem kíván kooperálni velem.

Mit volt mit tenni, másik lombseprűm nem lévén fájrontot fújtam, s visszatértem a műhelybe dohányozni. Majd veszek a patikában D vitamint, gondoltam.

Ellenben valamit tenni kellene a szerszámmal, ha már elment tönkre, vagy megcsinálni, vagy újrahasznosítani, vagy legalább leszedni a nyélről.

A probléma a fejjel az volt, hogy elrepedt a fém. Érthetetlen, mivel néheny éves, és igen megkímélt szrszámról van szó.

Itt a fej

 

Itt a repedés.

 

Itt meg az oka. 

Nem tudom, tartotta- e valami a festésen meg a hajlításon kívül az alsó lemezt, aminek az elmozdulása okozta a felső rész elrepedését. Szerintem nem. 

A fej természetesen kínai, és most itt jó szokás szerint lehetne szidni a kicsi rizsevőket, csak sajnos nekünk, magyaroknak nincs rá alapunk. Azért nincs rá alapunk, mert mi nem gyártunk lombseprűfejet, sőt, szinte semmit. Viszont, ha gyártanánk, az ugyan ilyen vacak lenne, mint a kínai, csak kb 2-3 szor többe kerülne. Szóval a magam részéről semmi bajom a kínai árukkal, csak nem szabad értük sok pénzt adni.

Elkezdtem összeforrasztani a fejet, mert jó lesz ez még, aztán úgy döntöttem, hogy az ón, meg a meleg, amit felhasználok, szorozva az idővel, amit elfecsérlek többet ér, mint egy új szerszám. 

Ezen kívül meg terveim vannak a rugós lemezekkel, de ez hadititok :)

Szóval Legközelebbi alkalommal, mikor beszabadultam a tescóba- mert igen, én nemcsak a kínaiakat, hanem a Tescót is szeretem- vettem egy közel színazonos új lombseprű fejet. 700 Ft volt, olcsóbb, mint egy doboz cigaretta, szóval simán megérte.

 

 Az új fej.

Teljese és totálisan ugyan az a konstrukció, na de mi tartja össze ezt az alkotmányt? 

Kb semmi, ezért tervet eszeltem ki annak a megakadályozására, hogy ez a seprű is kiforduljon magából.

 

Amúgy van rajta luk a felfogatáshoz, csak el van rejtve.

 

Mindegy, azért én fúrtam másik lukat, mert nekem így tetszik. A felső lukba csavar kerül, az fogja majd összetartani az egészet, s megóv engem a szerszám tönkremenetelétől kialakuló idegességtől.

 

Felső csavar a helyén, ez reményeim szerint megakadályozza majd, hogy az alsó lemez a felsőhöz képest el tudjon mozdulni.

Kicsit terpeszteni kellett, hogy beférjen a nyél. Itt látható amúgy a gyári lyuk a felfogatáshoz. Ez amúgy azért sem lett volna jó, mert  a nyélen, ami a birtokomban van, középen van a luk, az új fejen meg oldalt. Olyan isten meg nincs, hogy én a fejet elforgassam a nyélen XD Bármit képes vagyok megideologizálni :D

Kész. Lehetne seperni, ha nem esne az eső. 

Vége! 

Pápá!
.
.
.
(narrátor: némi idő elteltével...)
Visszatérteeeeem!
Nem lett jó, nem elég egy sima csavar! A macska rúgja meg :)

v2.0

Betettem egy darabka lemezt a nyél és a fej közé, és rögzítettem. Ez már jó lesz, érzem :)
Ha mégse, akkor betonacélból és fél collos csőből fogok lombseprűt gyártani!

PS: 

Egyébként azoknak az autósoknak, akik a körforgalomban nem bírják a sávokat tartani, kívánok az édesanyjuktól sok sok kistestvért! 

Tartalomjegyzék

Zenék