Papírbrikettálás

Következő témám a papír újrahasznosításával foglalkozik.

A fűtési költségek emelkedő árai miatt egyre többen térnek vissza a fa /szén tüzeléshez, illetve keresnek alternatív megoldásokat. 
Számomra elsősorban nem anyagi vonzata van a papír újrahasznosításának, hanem környezetvédelmi. Ugyanis rengeteg papírhulladék megy a szemétbe minden héten. Szórólapok, napilapok, számlák, csekkek, teásdoboz, WC papír henger és még ki tudja mik. Ezeket brikettálás után felhasználhatjuk fűtésre, ergo, nem termelünk szemetet, és talán kevesebb fát vágnak ki miattunk...

Nem akarok senkit rábeszélni a papírbrikettre. Az igazság, hogy munka van vele, időt kell rá áldozni, és az sem biztos, hogy olcsóbb, mint megvenni a fát vagy a szenet. Ami viszont biztos, hogy magunk készíthetünk tüzelőanyagot saját munkával, ingyen alapanyagból. Ez elég zöld dolog, még zöldebb, mint általában én magam. (Hozzá kell tennem, hogy nekem a papírbrikett a szívem csücske- legalábbis az egyik. Hogy miért? Mert a semmiből /hulladék papírból/ csinálok valamit, és ez nagy dolog manapság. Szerintem :) )

A prés

 

A papírbrikett présem új korában, avatás előtt

Tavaly készítettem el a prést több évnyi tervezgetés után. A technika nem az én ötletem, egy videóban láttam ezt az erőkaros megoldást, és rögtön tudtam, ezt én meg fogom csinálni.

Mégpedig azért ezt, mert: 

• Nem kell hozzá autóemelő, 
• Nem kell hozzá nagy hely, 
• Gyorsan dolgozik,
• Maradék anyagokból elkészíthető, 
• Nem kell tárolni, mivel fali

Egyszerre egy téglát készít, de a technológia kipróbálásához, illetve házi brikettáláshoz szerintem ez elég. Amúgy, két vagy akár három brikettet megfelelő erőkarral simán ki lehetne préselni ezzel a megoldással is.. 

Első lépésként a készítendő brikett méretét terveztem meg. Mivel nekem csak a műhelyemben lehetséges a kályhás fűtés, ezért akkora méretű téglát terveztem, amit kényelmesen berakhatok a  kis kályhámba. Így lett 8x8x16 cm a tégla.

A brikett papírpépből készül, ezt a pépet tesszük bele a szűrőbe: 

Ez nálam számítógép ház oldalából készült, láthatóan sok lyukkal, ahol a víz távozni tud.

A szűrő a tárgyasztalhoz zsanérral rögzített tartókban foglal helyet: 

A zsanéros megoldás az elkészült brikett kivételét könnyíti meg, illetve úgy méreteztem a tárgyasztalt,
 hogy arra nagyméretű satut- távtartókkal- fel tudjak fogatni.

 Ha visszatekertek az első képhez, ott még szép, frissen festett gépet láttok. Ez a rozsdás állapot kb egy év alatt állt be, őszre tervezem a gép ismételt festését. Egyébként ahhoz képest, hogy vizes anyagot préselek vele, és kint van a szabadban, szerintem nem vészes a korrózió mértéke...

Na, folytatom. Tehát a szűrőben a pép, a szűrő a tartókban. A pépre kerül egy kazánlemez darab, ami elosztja  a nyomást, hogy egyenletesen préselődjön ki a víz a pépből.

  A nyomást erőkarral, kézi erővel fejtem ki, amit egy függőleges rúd visz át a 'nyomólapra', illetve a brikettre.

 Valahogy így, itt láthatjátok a kipréselt brikettet.

 Ennyi elég is a gépről. Ha valakinek esetleg tudok segíteni gép tervezésben, vagy egyéb infóval, nyugodtan keressen.

A brikettálás folyamata

1. Papírgyűjtés
2. Darabolás
3. Áztatás
4. Pépesítés
5. Préselés
6. Szárítás

1. Papírgyűjtés

Ez a legegyszerűbb :)
A papír mindenhol ott van. Hidd el, kedves olvasó, ha belefogsz, mindenhol csak papírt fogsz látni :)
Papír a postaládából, papír a boltból- szórólap formájában, papír a barátoktól, papír a szomszédtól,
papír a konyhából, papír mindenhonnan :D

2. Darabolás

Áztatás előtt- fúrógéppel történő pépesítéskor- feltétlen fel kell darabolnunk a papírt. Én minden papírt felhasználok, nem válogatom szín vagy vastagság szerint. Az Avon katalógus éppúgy megy a brikettbe mint a tojástartó vagy az eon számla.
Amit viszont nem teszek bele: Fóliázott papír és a számlalevelek borítékainak fóliás ablaka. Ezek ugyanis műanyagok, amik tudvalevően erősen ártalmasak elégetve.
Általában szórólapból, újságból van a legtöbb. Ezeket szálirányban csíkokra tépem (A szálirányt egyszerű meghatározni. Amerre egyenesen szakad a papír, az a szálirány :) Ha kipróbálod, megérted :D )

3. Áztatás

Az aprított papírt 2-3 napig áztatni kell, hogy lehessen pépesíteni. Általában addig áztatom, míg kézzel könnyen alakítható nem lesz, de ezt mindenki saját maga tapasztalja meg!
 Mivel szerves anyag, nem ajánlatos sokkal tovább, mert képes igen büdös lenni. Egyébként is van egy jellegzetes szaga az ázott papírnak, de az vállalható :) Legjobb egyébként, ha esővízben vagy kútvízben áztatjuk, valahogy a csapvíz nem az igazi...

4. Pépesítés

Én fúrógépbe fogott, természetesen saját készítésű darabolóval pépsítek. Íme:

  

De próbálkoztam gyári keverőszárral is, az is megfelel, csak kicsit tovább tart.

Ha az enyémhez hasonló, skbarkács szárral pépesítetek, feltétlenül erős fémedényt javaslok, ugyanis a műanyagot eltöri. Tapasztaltam :D
És még valami! Nagyobb mennyiség pépesítéséhez feltétlen erős fúrógép kell, ugyanis a kisebb, barkács-kategóriás gépek nem bírják a folyamatos, hosszan tartó nagy terhelést, és könnyen elfüstölnek.

Nekem a fúrókalapács vált be: 

Egyszerre kb egy-másfél habarcsos vödörnyi adagot pépesítek, utána préselem- addig pihen a fúró.
A pép akkor jó, ha homogén állagú, kézzel formázható massza lett. Lehet bele keverni fűrészport, apró fadarabokat, dióhéjat, szalmát. Próbálkoztam azzal is, hogy a lenyírt füvet belekeverjem. Kiszárítva az is mehet bele, viszont frissen, szárítás nélkül megpenészedik a kész brikett. Nálam a 4/1 arány vált be legjobban, tehát 4 adag papírpéphez 1 adag egyéb anyag. Természetesen ez szintén egyedi, másnál lehet, hogy más arány lesz a jó.

A kész pép: 

Akik nagyban gondolkodnak- azok eleve nem ilyen brikettálót csinálnak XD- pépesíthetnek átalakított betonkeverővel is. Ilyenkor a keverő puttonyában található lapátokat szokták kiegészíteni vagy kicserélni. A lényeg, hogy a lapátok élesek legyenek, és sokan legyenek, hogy jól tudjon dolgozni a masina.
Itt szeretném megjegyezni, hogy ezen a ponton már anyagi vonzata is van a brikettálásnak, ugyanis az áramért fizetünk. A pépesítés egyrést időigényes, másrészt költséges. Bár sosem számoltam ki, szerintem így is megéri...

5. Préselés

Préseléskor a papírpépből kipréseljük a vizet. Meglepődtél, mi ? XD
Azért kell, hogy összeálljon, és szárítás után is egyben maradjon a papírtégla. A gépészek tudják, hogy minél nagyobb az erőkarod, annál kevesebb izomerő kell, hogy működtesd a géped. Nekem kb 1,2 méteres erőkar van a gépen, kényelmesen, egy kézzel tudok préselni. (Eredetileg két darabból volt az erőkar, ami kb 80 centis volt, de ezt később megtoldottam.) Bevált!

Viszont, ha valaki nem akar gépet csinálni, de mégis ki szeretné próbálni: 

 

A pépből kézzel is formázható tüzelő! Csak nyomjunk ki belőle minél több vizet! 

Egyébként simán lehetne csinálni erősebb lemezből, vagy akár fából olyan tégla-formát, amit pl. betonra lerakva megtöltenénk papírpéppel, és ráállva préselhetnénk ki. Ha valakit esetlég érdekel, szívesen ötletelek :)

6. Szárítás

A kész brikettek tűző napon 3-5 nap alatt száradnak ki. Lényeges, hogy teljesen ki kell őket szárítani, különben tároláskor megpenészednek, ami viszont nem cél. Mint láthatjátok, nálam műanyag rekeszekben száradnak. Ez azért is praktikus, mert alulról is kapnak levegőt, és mobilak, tehát, ha pl. hirtelen elkezd esni az eső, tető alá tudom vinni őket.
Tapasztalatom szerint kiszáradva fa keménységűek.

Az elkészült papírbrikett tárolása

Ezt mindenki józan paraszti ésszel kitalálhatja, de azért a tapasztalataim megosztom :)
Szóval, a kiszáradt papírbriketteket feltétlenül száraz helyen kell tárolni. Mivel alapanyaguk papír, könnyen felveszik a nedvességet, ami rontja a fűtőértéküket.
Lényeges megemlíteni, hogy a rágcsálók előszeretettel fogyasztják a papírtéglákat, illetve készítenek fészket belőle. Erre sem árt odafigyelni. Nálam- mivel mindkét közvetlen szomszédom tart csirkét- előfordult, hogy egerek megrágták a briketteket. Beruháztam hát egy ultrahangos egérrisztóra, ami igen jól bevált. Kihelyezés után kb egy héttel eltűnt az összes hívatlan vendég, és- ami számomra fontos- nem kellett őket írtani, tiszta maradt a kezem és a lelkiismeretem :)
Mindenkinek javaslom, 10- 20 ezres tétel, tehát jelentős kiadásnak mondható, de vegyszer és egyéb kellemetlenségek nélkül szünteti meg az egér problémát. Hosszú távon mindenképp megéri.

Fűtés papírbrikettel

Én vegyesen tüzeltem fát és brikettet az elmúlt télen. A begyújtáshoz, befűtéshez fát használtam, a meleg megtartáshoz brikettet.
Saját tapasztalatom:
A jól kiszárított és raktározott brikett

• inkább izzik, mint ég, 
• sokáig ad meleget, 
• a fához hasonló a kalóriatartalma,
• nem marad utána sok hamu- sokkal kevesebb, mintha papírt égetnénk,
• nem 'büdös' a füstje,
• könnyen kezelhető,
• praktikus

Ha az írásom hatására akár csak egy ember megfontolja a papírbrikettálást, már elégedett leszek!
Még egyszer elmondom, senkit nem akarok rábeszélni, de aki teheti, próbálja ki! Ez nem csoda, van vele munka és időt kell ráfordítani, de az alapanyag mindenhol, mindenkinél megtalálható, és ingyenes!

Ha bárkinek kérdése van, vagy úgy gondolja, hogy tudnék segíteni valamiben, keressen bátran!

Tartalomjegyzék

Zenék