2013. augusztus 16., péntek

Papírbrikettálás

Következő témám a papír újrahasznosításával foglalkozik.

A fűtési költségek emelkedő árai miatt egyre többen térnek vissza a fa /szén tüzeléshez, illetve keresnek alternatív megoldásokat. 
Számomra elsősorban nem anyagi vonzata van a papír újrahasznosításának, hanem környezetvédelmi. Ugyanis rengeteg papírhulladék megy a szemétbe minden héten. Szórólapok, napilapok, számlák, csekkek, teásdoboz, WC papír henger és még ki tudja mik. Ezeket brikettálás után felhasználhatjuk fűtésre, ergo, nem termelünk szemetet, és talán kevesebb fát vágnak ki miattunk...

Nem akarok senkit rábeszélni a papírbrikettre. Az igazság, hogy munka van vele, időt kell rá áldozni, és az sem biztos, hogy olcsóbb, mint megvenni a fát vagy a szenet. Ami viszont biztos, hogy magunk készíthetünk tüzelőanyagot saját munkával, ingyen alapanyagból. Ez elég zöld dolog, még zöldebb, mint általában én magam. (Hozzá kell tennem, hogy nekem a papírbrikett a szívem csücske- legalábbis az egyik. Hogy miért? Mert a semmiből /hulladék papírból/ csinálok valamit, és ez nagy dolog manapság. Szerintem :) )

A prés

A papírbrikett présem új korában, avatás előtt

Tavaly készítettem el a prést több évnyi tervezgetés után. A technika nem az én ötletem, egy videóban láttam ezt az erőkaros megoldást, és rögtön tudtam, ezt én meg fogom csinálni.
Mégpedig azért ezt, mert: 
  • Nem kell hozzá autóemelő, 
  • Nem kell hozzá nagy hely, 
  • Gyorsan dolgozik,
  • Maradék anyagokból elkészíthető, 
  • Nem kell tárolni, mivel fali
Egyszerre egy téglát készít, de a technológia kipróbálásához, illetve házi brikettáláshoz szerintem ez elég. Amúgy, két vagy akár három brikettet megfelelő erőkarral simán ki lehetne préselni ezzel a megoldással is.. 
Első lépésként a készítendő brikett méretét terveztem meg. Mivel nekem csak a műhelyemben lehetséges a kályhás fűtés, ezért akkora méretű téglát terveztem, amit kényelmesen berakhatok a  kis kályhámba. Így lett 8x8x16 cm a tégla.

A brikett papírpépből készül, ezt a pépet tesszük bele a szűrőbe: 

Ez nálam számítógép ház oldalából készült, láthatóan sok lyukkal, ahol a víz távozni tud.

A szűrő a tárgyasztalhoz zsanérral rögzített tartókban foglal helyet: 

A zsanéros megoldás az elkészült brikett kivételét könnyíti meg, illetve úgy méreteztem a tárgyasztalt,
 hogy arra nagyméretű satut- távtartókkal- fel tudjak fogatni.

 Ha visszatekertek az első képhez, ott még szép, frissen festett gépet láttok. Ez a rozsdás állapot kb egy év alatt állt be, őszre tervezem a gép ismételt festését. Egyébként ahhoz képest, hogy vizes anyagot préselek vele, és kint van a szabadban, szerintem nem vészes a korrózió mértéke...

Na, folytatom. Tehát a szűrőben a pép, a szűrő a tartókban. A pépre kerül egy kazánlemez darab, ami elosztja  a nyomást, hogy egyenletesen préselődjön ki a víz a pépből.
  A nyomást erőkarral, kézi erővel fejtem ki, amit egy függőleges rúd visz át a 'nyomólapra', illetve a brikettre.

 Valahogy így, itt láthatjátok a kipréselt brikettet.

 Ennyi elég is a gépről. Ha valakinek esetleg tudok segíteni gép tervezésben, vagy egyéb infóval, nyugodtan keressen.

A brikettálás folyamata

  1. Papírgyűjtés
  2. Darabolás
  3. Áztatás
  4. Pépesítés
  5. Préselés
  6. Szárítás

1. Papírgyűjtés

Ez a legegyszerűbb :)
A papír mindenhol ott van. Hidd el, kedves olvasó, ha belefogsz, mindenhol csak papírt fogsz látni :)
Papír a postaládából, papír a boltból- szórólap formájában, papír a barátoktól, papír a szomszédtól,
papír a konyhából, papír mindenhonnan :D

2. Darabolás

Áztatás előtt- fúrógéppel történő pépesítéskor- feltétlen fel kell darabolnunk a papírt. Én minden papírt felhasználok, nem válogatom szín vagy vastagság szerint. Az Avon katalógus éppúgy megy a brikettbe mint a tojástartó vagy az eon számla.
Amit viszont nem teszek bele: Fóliázott papír és a számlalevelek borítékainak fóliás ablaka. Ezek ugyanis műanyagok, amik tudvalevően erősen ártalmasak elégetve.
Általában szórólapból, újságból van a legtöbb. Ezeket szálirányban csíkokra tépem (A szálirányt egyszerű meghatározni. Amerre egyenesen szakad a papír, az a szálirány :) Ha kipróbálod, megérted :D )

3. Áztatás

Az aprított papírt 2-3 napig áztatni kell, hogy lehessen pépesíteni. Általában addig áztatom, míg kézzel könnyen alakítható nem lesz, de ezt mindenki saját maga tapasztalja meg!
 Mivel szerves anyag, nem ajánlatos sokkal tovább, mert képes igen büdös lenni. Egyébként is van egy jellegzetes szaga az ázott papírnak, de az vállalható :) Legjobb egyébként, ha esővízben vagy kútvízben áztatjuk, valahogy a csapvíz nem az igazi...

4. Pépesítés

Én fúrógépbe fogott, természetesen saját készítésű darabolóval pépsítek. Íme:

De próbálkoztam gyári keverőszárral is, az is megfelel, csak kicsit tovább tart.
Ha az enyémhez hasonló, skbarkács szárral pépesítetek, feltétlenül erős fémedényt javaslok, ugyanis a műanyagot eltöri. Tapasztaltam :D
És még valami! Nagyobb mennyiség pépesítéséhez feltétlen erős fúrógép kell, ugyanis a kisebb, barkács-kategóriás gépek nem bírják a folyamatos, hosszan tartó nagy terhelést, és könnyen elfüstölnek.
Nekem a fúrókalapács vált be: 
Egyszerre kb egy-másfél habarcsos vödörnyi adagot pépesítek, utána préselem- addig pihen a fúró.
A pép akkor jó, ha homogén állagú, kézzel formázható massza lett. Lehet bele keverni fűrészport, apró fadarabokat, dióhéjat, szalmát. Próbálkoztam azzal is, hogy a lenyírt füvet belekeverjem. Kiszárítva az is mehet bele, viszont frissen, szárítás nélkül megpenészedik a kész brikett. Nálam a 4/1 arány vált be legjobban, tehát 4 adag papírpéphez 1 adag egyéb anyag. Természetesen ez szintén egyedi, másnál lehet, hogy más arány lesz a jó.

A kész pép: 

Akik nagyban gondolkodnak- azok eleve nem ilyen brikettálót csinálnak XD- pépesíthetnek átalakított betonkeverővel is. Ilyenkor a keverő puttonyában található lapátokat szokták kiegészíteni vagy kicserélni. A lényeg, hogy a lapátok élesek legyenek, és sokan legyenek, hogy jól tudjon dolgozni a masina.
Itt szeretném megjegyezni, hogy ezen a ponton már anyagi vonzata is van a brikettálásnak, ugyanis az áramért fizetünk. A pépesítés egyrést időigényes, másrészt költséges. Bár sosem számoltam ki, szerintem így is megéri...

5. Préselés

Préseléskor a papírpépből kipréseljük a vizet. Meglepődtél, mi ? XD
Azért kell, hogy összeálljon, és szárítás után is egyben maradjon a papírtégla. A gépészek tudják, hogy minél nagyobb az erőkarod, annál kevesebb izomerő kell, hogy működtesd a géped. Nekem kb 1,2 méteres erőkar van a gépen, kényelmesen, egy kézzel tudok préselni. (Eredetileg két darabból volt az erőkar, ami kb 80 centis volt, de ezt később megtoldottam.) Bevált!

Viszont, ha valaki nem akar gépet csinálni, de mégis ki szeretné próbálni: 
A pépből kézzel is formázható tüzelő! Csak nyomjunk ki belőle minél több vizet! 
Egyébként simán lehetne csinálni erősebb lemezből, vagy akár fából olyan tégla-formát, amit pl. betonra lerakva megtöltenénk papírpéppel, és ráállva préselhetnénk ki. Ha valakit esetlég érdekel, szívesen ötletelek :)

6. Szárítás

papírbrikett szárítás

A kész brikettek tűző napon 3-5 nap alatt száradnak ki. Lényeges, hogy teljesen ki kell őket szárítani, különben tároláskor megpenészednek, ami viszont nem cél. Mint láthatjátok, nálam műanyag rekeszekben száradnak. Ez azért is praktikus, mert alulról is kapnak levegőt, és mobilak, tehát, ha pl. hirtelen elkezd esni az eső, tető alá tudom vinni őket.
Tapasztalatom szerint kiszáradva fa keménységűek.

Az elkészült papírbrikett tárolása

Ezt mindenki józan paraszti ésszel kitalálhatja, de azért a tapasztalataim megosztom :)
Szóval, a kiszáradt papírbriketteket feltétlenül száraz helyen kell tárolni. Mivel alapanyaguk papír, könnyen felveszik a nedvességet, ami rontja a fűtőértéküket.
Lényeges megemlíteni, hogy a rágcsálók előszeretettel fogyasztják a papírtéglákat, illetve készítenek fészket belőle. Erre sem árt odafigyelni. Nálam- mivel mindkét közvetlen szomszédom tart csirkét- előfordult, hogy egerek megrágták a briketteket. Beruháztam hát egy ultrahangos egérrisztóra, ami igen jól bevált. Kihelyezés után kb egy héttel eltűnt az összes hívatlan vendég, és- ami számomra fontos- nem kellett őket írtani, tiszta maradt a kezem és a lelkiismeretem :)
Mindenkinek javaslom, 10- 20 ezres tétel, tehát jelentős kiadásnak mondható, de vegyszer és egyéb kellemetlenségek nélkül szünteti meg az egér problémát. Hosszú távon mindenképp megéri.

Fűtés papírbrikettel

Én vegyesen tüzeltem fát és brikettet az elmúlt télen. A begyújtáshoz, befűtéshez fát használtam, a meleg megtartáshoz brikettet.
Saját tapasztalatom:
A jól kiszárított és raktározott brikett
  • inkább izzik, mint ég, 
  • sokáig ad meleget, 
  • a fához hasonló a kalóriatartalma,
  • nem marad utána sok hamu- sokkal kevesebb, mintha papírt égetnénk,
  • nem 'büdös' a füstje,
  • könnyen kezelhető,
  • praktikus
Ha az írásom hatására akár csak egy ember megfontolja a papírbrikettálást, már elégedett leszek!
Még egyszer elmondom, senkit nem akarok rábeszélni, de aki teheti, próbálja ki! Ez nem csoda, van vele munka és időt kell ráfordítani, de az alapanyag mindenhol, mindenkinél megtalálható, és ingyenes!

Ha bárkinek kérdése van, vagy úgy gondolja, hogy tudnék segíteni valamiben, keressen bátran!

Tartalomjegyzék

Zenék

5 megjegyzés:

  1. Kedves Blogger!

    Elnézést kérek a megszólításért, de mivel nem tudom a nevét, jobb nem jutott az eszembe. Én kb. egy hete véletlenül találtam rá az Ön bloggjára mert ekkor hallottam először a papír brikettről. Kis gyermekkorom óta cserépkályhával fűtünk, jelenleg kettővel 3 helyiséget, viszont sajnos a konyha és a fürdő nobo elektromos fűtéssel történik. Az évi fa mennyiségünk kb. 55-60 mázsa, amit egy télen eltüzelünk plusz a villany. Idén valahogy igen sokba került az áram, és gondolkodtunk rajta hogy valami alternatív megoldást kellene keresni, főleg a főzésre. Anno még volt egy teatűzhelyünk amin a legfinomabb volt a rántott gomba! Szeretnék megint egy olyan kis tűzhelyet amibe ha begyújtok: meleget ad, főzhetek rajta, és süthetek. Viszont ez újabb kiadást jelenten mert a konyhában jelenleg nincs kémény, és még több fát kellene venni. Mikor meghallottam a papírbrikettet először bevallom nem igen hittem benne hogy papírnak lehet fűtőértéke? Kérdezősködtem ismerősök körében, de csak egy valaki volt aki kipróbálta- egy vaskályhába- de nem volt vele megelégedve, mert neki csak fával vegyítve adott némi hőt, és az se tartott sokáig. Viszont Ő úgy vette boltban, ahol a papíron kívül semmi nem volt benne. Nekem van faforgácsom, mivel párom szokott fűrészelni és félre raktam, illetve egy nagyon öreg diófánk is aminek a termését megpucoltam majd apránként a cserépkályhánkban elégettem. Én venni szeretnék papírbrikett prést, mert csinálni házilag nem tudok sajnos, nincsenek eszközeim, sem tehetségem hozzá. De nem is ezt akartam kérdezni, hanem a következőket, remélem tudna benne segíteni:
    1. Ha dió héjat és faforgácsot is keverek a papír közé, akkor azt együtt kell áztatnom vagy utólag mikor préselem akkor kell hozzá adni? Ha együtt áztatom, mennyi ideig tegyem? Mert ugye a dióhéja igen kemény.
    2. A szobámba eddig egy nagy vödör csertölgy fát szoktam egy nap eltüzelni, hidegebb időben, másfél- két vödört, ha papírbrikettel tüzelek akkor mennyi fára lenne még szükségem? Illetve kb. hány vödör helyettesítené a jelenlegi egy vödör fát?
    2. A tárolás, ez okozza számomra a legnagyobb fejtörést, mert jelenleg egy palatető alatt tároljuk a fát, aminek 3 oldala van, és egy nyitott, beázni nem ázik ugyan, de tartok tőle hogy a kinti esős, nedvességet magába szívná a papírbrikett.
    3. A padlásra nem vihetem fel, mert tűzveszélyes a kémények miatt, van még egy kicsi fedett kamránk de az meg nagyon tele van, ráadásul egerek és patkányok tanyája volt, de most már kiirtottuk.
    Szóval hol tároljam hogy ne legyen nedves? Ez lenne a legnagyobb gondom, ez ügyben kérném még a segítségét hogy ezt a részét hogyan oldjam meg?
    Várom válaszát.

    Üdv.:

    Szilvia

    VálaszTörlés
  2. Kedves Szilvia!
    Elnézést a megkésett válaszért!
    1. Dióhéj és faforgács: Én pépesítés után keverem a papírhoz az egyéb anyagokat. A lényeg, hogy homogénre keverjük. A forgácsnak és a dióhéjnak nem kell áznia, mivel a papírpép tartja össze a brikettet. Arra figyeljen viszont, hogy ha rossz dió kerül a brikettbe, azt sajnos megtalálhatják az egerek, és vidáman megrágcsálják a brikettet- tapasztalat :) Az arányokkal lehet kísérletezni, mint írtam, 4:1 arányban szoktam keverni.
    2. Mennyiség: Erre nem igazán tudok érdemben válaszolni, ugyanis sok mindentől függ. A papírbrikett fűtőértéke nagyon hasonló a fáéhoz (persze az sem mindegy, mennyire száraz a fa). Úgy tapasztaltam, kb 1,5 szer annyi brikett kell, mint fa. Ez függ attól is, hogy hogyan tüzel. Ha égeti a fát- tehát folyamatosan lángol- akkor több fogy, ha csak izzik, kevesebb. Ez így van a brikettel is. Ha nincs, javaslom egy- két hődob beszerzését a kályhához.
    3. Tárolás: Magam is palatető alatt tárolom a brikettet, bár minden oldalról zárt épületben. Úgy tapasztaltam, ha rendesen ki vannak szárítva, szinte semmi vizet nem vesznek fel a környezetből. Bátran lehet ott tárolni, ahol a fát. A lényeg, hogy közvetlen nedvesség ne érje!
    Ha vásárlásban, készíttetésben gondolkodik, mindenképpen azt javaslom, olyan gépet szerezzen, ami több brikettet nyom egyszerre. Ezek általában autóemelővel préselik ki a vizet a papírból. A bemutatott sk gépkipróbálás miatt készült, kíváncsi voltam, hogy érdemes- e vele foglalkozni.
    Mindenképp javaslom a kipróbálást, nekem bevállt, és akinek eddig adtam, mindenki pozitívan nyilatkozott róla.
    Ha bármi egyéb kérdése lenne, írjon bátran!
    Remélem segítettem!
    Szép napot!
    modder151

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szépen köszönöm a válaszát! Sokat segített. A prést már megvettem, a papírt gyűjtöm várom a tavaszt hogy kipróbálhassam :). Majd írok hogy sikerült.
      Üdv.:
      Szilvia

      Törlés
  3. Üdv!

    Jómagam is barkácsolgatok ezt-azt, úgyhogy mondhatni rokon lelkek vagyunk. Főleg papír brikettel foglalkozok már vagy 2 éve. A kezdeti ügyetlenkedés után lassan kialakult egyfajta gyártási módszer, ami (nekem) bevált. Csináltam is egy hasonló blogot, ha érdekel, nézz szét nálam nyugodtan! Legutóbb sikerült fabrikánom egy papír turmixot, ami nagy segítség az áztatott papír pépesítésében.
    Korábban én is fúrógépet, keverő szárat használtam, de - ahogy azt te is tapasztaltad - eléggé megviselte a fúrót.
    Az új géppel az eddigi mennyiség 2-3x-osát tudom bedarálni percek alatt!
    Szerintem biztos érdekesnek fogod majd találni. Itt tudod megnézni és persze a többit is: http://zoli-mester.blogspot.hu/2014/07/ujabb-merfoldko-brikett-gyartasban-kesz.html

    Ha ötleted, kérdésed van, itt bármikor elérsz.

    Addig is további szép napot: D. Zoli

    VálaszTörlés
  4. Üdv Zoli!
    Gratula a bloghoz! Hasznos!

    Én egyszer majd egy betonkeverőt szeretnék átalakítani "mixernek", de ez még a jövő zenéje :) Elgondolkodtató, amit alkottál, jó ötlet!
    Engedelmeddel a blogod elérhetőségét kiteszem a saját blogomba, hátha többen találnak így rá! (Ha már gyertyát gyújtottál, hadd lássák minél többen a fényt ;-) )
    Kívánok sok sikert, ha tudok segíteni, megtalálsz :)

    VálaszTörlés